Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXIII. (1999)

Tanulmányok - Majcher Tamás: A Forgách-kastély

XXIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1999 A Forgách-kastély Majcher Tamás Mottó: Arról lehet tudományos munkát írni, amit megkutattak Szécsény történelmi városmagjának egyik kiemelkedő műemléke a Forgách-kastély. Bár a '70-es évekre renoválása megtörtént, s az elmúlt negyedszázadban régészeti gyűjtőkörrel is rendelkező múzeum működik benne, a kutatás adós maradt a kastély történetének, építéstörténetének megírásával. Természetesen jelen mű sem kívánja ezt megtenni. Az alapos régészeti-, műemléki- és művészettörténeti kutatásoknak a felújítási munkák során történt elmaradása gátakat szab egy ilyen irányú szándéknak. Azonban az elmúlt időszakban főleg Pálmány Bélának köszönhetően újabb írott források tárultak fel, s a szórványos leletmentések, régészeti megfigyelések is hoztak újabb információkat. Az épület külső-belső állagromlása ismét időszerűvé tesz egy nagy arányú felújítást. A felújítási munkákat - miután idő közben Szécsény belvárosa szigorú régészeti védésben részesült, a kastély épületegyüttese pedig kiemelt műemlékünk - csak az előzetes régészeti-, műemléki kutatások után, azok eredményeit felhasználva lehet elvégezni. Tanulmányom célja az eddig rendelkezésre álló források, információk összevetésével, átértékelésével kutatási irányok meghatározása, munka-hipotézisek felállítása, ezzel egy átfogó kutatás előkészítése Történeti áttekintés A ma álló impozáns épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a XTV. század második harmadától - de említés csak a XV. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár - a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki

(l)

. Első említése 1456-ból már várnak nevezi

(2)

, s később is hol várként, hol várkastélyként említik. Az ábrázolások alapján

(:?) a XVII. században már egy nagyméretű, négyszögletes épületegyüttes kerek, négy- és sokszögű tornyokkal, emeletes palotával. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János majd Mátyás király bizonyosan vendége volt. A mai kastély északnyugati rizalitja emeleti szintig azonos e várkastélynak az ábrázolásokon is látható robosztus tornyával. A török háborúk nagy pusztításokat okoznak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja

(4) a végvár külső falait (mezőváros) és a várkastély épületeit. E korszakról Pálmány Béla új forrásközléseinek köszönhetően igen gazdag információt kapunk. Egy -127-