Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Kovács Anna: „Harci pacsirták, hadi Tacitusok” (A forradalom és szabadságharc érzlemi-lélektani közállapotának krónikája)

Sem halál, sem rabság, ha Szolgál a szerencse. E volna csak a szép, hogy a hitvány faj Mérgét rajtam töltse. De ha választanom mégis Ezekből kellene, Inkább halál, de nem ingyen, Mely engem temetne." /Gyönyörűen... aug. 18. Soborsin/ A hősi áldozathozatal helyett szembe kell nézniük a bujdosás keserves megaláztatásával. „A hazáért nem veszett el Bús életem, Es most a kákatengerben Sírom lelem. Ez cudar gyalázat lenne Nagy istenem! Ha élsz? - másképp fogyjon el Az életem! - " /A hazáért... Kis-Er határ, aug. 29./ Idézhetnénk még bőven Nagy Iván költeményeit, de talán az eddigiek is érzékeltetik, amiről a verses naplója tanúskodik, hogy elfogadja a korszellem hívását és meggyőződéssel vallja magáénak eszméit. Kiemelkedő történeti értéket mutatnak a katona- és táborélet, valamint a csaták leírásai verseskötetében. Ezekből a versekből Petőfiéhez hasonlóan feltárul a küzdelmek érzelmi, lelki s történeti krónikája. S ha mindehhez még hozzátesszük prózai naplójának szövegrészleteit túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Nagy Iván megbízás nélküli, de tényleges történetírója volt a kornak. (Példaként Sárossy Gyula Aranytrombitája vezette, amely tábori életében mindvégig ihlető olvasmánya volt.) Krónikájában valóban él Tacitus szelleme: „a hazudni büszke íróé", az erkölcsi nagyság megtestesítőjéé, akit olvasni annyi, mint „megerősíteni hitünket a történelmi igazságtevésben, táplálni ragaszkodásunkat az emberméltósághoz. "

(l2) Szándéka a történetírói és költői szerepnek megfelelően kettős: megőrizni, rögzíteni a jövő számára és közölni az eseményeket, azonnal, közvetlenül hírt adni róluk a jelen kortársaknak. MADÁCH Imre (13) viszont, mint ismeretes, alkata következtében nem az eseményekre azonnal reagáló művekben lesz a korszak tanúja és eszméinek őrizője. Verseinek keletkezése máig megoldatlan filológiai kérdés, pár költeményéről - az életrajzi adatokkal történő összevetés alapján - feltételezik, hogy a szabadságharc alatt írta őket. Noha kutató, mérlegelő, tisztán látó elméjét nem ragadja el úgy a közszellem, mint költőinket általánosan, ezért a feltételezés helytál-95-