Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Cs. Sebestyén Kálmán: Vármegye a forradalomban. (Feladatok, problémák a közigazgatás működtetésében 1848-ban)

rás a hadi témákat érintők kivételével a legtöbb miniszteri leirattal. így például Klauzál Gábor ipar és kereskedelemügyi miniszter levele is a főszolgabírókhoz került, melyben a „De Porter féle szövőgépnek leírása áttétele mellett a'Gácsi posztó gyár igazgatót és a'B.Gyarmati posztó czéhet fent ki tett szövő gép alkalmazásából várható haszonra, különösen milly arányban állhat azon költséggel mellybe kerülnének ? véleményes jelentés előterjesztésére felszólítatni rendeli. "

<30) A minisztériumi utasítások sokasodása mellett gondot okozott, hogy a megyei tisztviselők közül egyre többen mondtak le állásukról május - júniusban. Vagy azért mert nem akarták, vagy azért, mert nem tudták - egészségi állapotuk miatt - vállalni a további szolgálatot. így például Károlyi János első alispán, ki eddig szétválasztva konzervatív politikai beállítottságát, s a megye vezető posztjából adódó feladatait, utóbbiakat tisztességesen ellátta. De lemondás miatt több szolgabírói és esküdti hely is megürült. Ezek betöltése mellett május végén határozat született a tisztviselői kar megerősítéséről. „A megyei út kaparóknak a mostani sürgős körülmények között az illető kerületbeli tisztviselők rendelkezhetés könnyítése tekintetéből hadnagyokká átváltoztatása rendeltetik" - szólt a rendelkezés. Azaz az egyszerű megyei alkalmazottak a tisztviselői jogkörből (melyben egybefonódott a közigazgatási és igazságszolgáltatási funkció) kaptak egy kicsiny szeletet, elsősorban helyismeretükre alapozva. A megyei vezetésben az országgyűlési választások után a Károlyi János helyére választott Sréter László első alispán mint a balassagyarmati, Frideczky Lajos főjegyző mint a nógrádi választókerület képviselője vált meg pozíciójától. Júliusra tehát olyan emberek léptek előtérbe a megye vezetésében, kik addig - státusuk szerint - a második vonalat alkották. De volt közigazgatási gyakorlatuk, s a „tellyes hatalmú választmány" tagjai voltak, vagy napi kapcsolatban álltak vele. Azaz e tekintetben egyfajta folyamatosságot figyelhetünk meg. Hisz a július 10-én első alispánná választott Horváth Elek választmányi tagsága mellett a kékkői járás főszolgabírója, majd rövid ideig másodalispán volt. Nagy Iván jellemzését már korábban idéztem róla. Madách Imre ugyan a Nógrádi Képcsarnokban szereplő versben megcsipkedi, de e mögött felsejlik a hivatalát tisztességgel ellátó ember is. Másodalispán Jankovich László lett, ki korábban a szécsényi járás főszolgabírója volt. Bár őt a kortársak inkább a fehér asztal mellett tudták jobban elképzelni. Főjegyzővé Veres Pál lépett elő. Az őt jellemző képcsarnoki két sorból is a kötelességtudó hivatalnok tűnik elő. Végeredményben a személyi váltás összhangba került a megye szerepének fentebb említett módosulásával, a szakszerű végrehajtás hangsúlyosabbá válásával. Ugyanakkor fel kellett figyelniük a közigazgatás alsóbb szintjein lévő jegyzők problémáinak változására is. Április - májusban inkább a tekintélyük megóvásán volt a hangsúly, a nyár közepén ez áttevődött az állásuk megőrzésére. Legtöbb községben a nemzetőrség szervezésekor a jegyzők is felkerültek a listára, vagy önként jelentkeztek. Július végén úgy tűnt, hogy az összes nemzetőrnek el kell vonulnia a váci táborba, majd onnan a délvidéki frontra. A jegyzők egy része biztosítékot kért arra, hogy hivatalaikat nem vesztik el távollétük alatt. A megyei választmány ezért kimondta, hogy helyettesítésük csak ideiglenes lehet. Bár ez nem történt meg, novemberben újra vissza kellett térni a kérdésre, mert több jegyzőt a helyi választmányok akartak elmozdítani állásukból. Az igazgató választmány határozottan kijelentette, hogy a jegyzők elmozdítására csak a megyei törvényszéknek van joga, míg külön törvény másként nem rendelkezik. Ehhez kapcsolódik az a határozat, mely szerint a községi elöljárók hivatali határidejét meghosszabbították: a szokásos november 1. helyett január 1-én kell a választásokat megtartani.'

31 ) Július 11-én már az új megyei vezetők részvételével tartottak választmányi ülést. Ezen a közigazgatás és a döntéshozatal hatékonyabbá tétele szempontjából három jelentős határozatot is hoztak. „Megyei választmányi tanácskozásban - szólt az első - nem választmányi tagok részéről eddig tapasztalt egyes felszólalások, a' mennyiben azok elnézéssel gyakoriakká válhat-58-