Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Cs. Sebestyén Kálmán: Vármegye a forradalomban. (Feladatok, problémák a közigazgatás működtetésében 1848-ban)

vân, a' tárgyallás nehezítethetnék, s a köz ügyek' elintézésére káros befolyással lehetnének", ezért megtiltatnak. Hasonlóan a választmányban a nem tag hallgatóság felkiáltásai döntéseknél, „elágazás eseteiben" zavaróak. így „minden választásnál, midőn a' vélemények elágazók s' szavazást legalább 10 választmányi tag sürget, a választás minden esetre szavazásra bocsáttatván ekként kitudandó többséggel eszközöltessék. " A harmadik határozat pedig azért született, mert a „tiszteletbeli Tisztviselők bizonytalan és tetemes száma " miatt „a ' választmányi eljárások aggodalmassá válhatnak. " Ezért, aki továbbra is el akarja látni vállalt feladatát az alispánnál jelentse azt be. Ugyanekkor rendelték el a községi bizottmányok kiegészítését is a tagok fogyatkozása miatt/

31 ) Megváltozott az ügyek intézésének módja is. A „tellyes hatalmú választmány" személyeket bízott meg egy-egy nagyobb lélegzetű, jelentősebb feladat elvégzésével. Júliustól ez a rendszer az egyszerű végrehajtási műveletekre korlátozódott. Az összetettebb, hosszabb időt igénybe vevő feladatokat bizottságok - de hívták választmányoknak is - oldották meg. Elsőként a már említett országgyűlési választások előkészítésére alakult bizottság, mely az összeírásoktól a választások megejtéséig tevékenykedett. Még májusban létrehozták a nemzetőrök toborzásával kapcsolatos intézkedéseket megtevő bizottságot. Ennek feladata egészült ki az „önkénytes sereg" felállítására indított adakozás szervezésével. Segítségükre kerületenként biztosokat jelöltek ki, akik a természeti adományokat azonnal pénzre váltották, valamint a toborzásban is közreműködtek. Utóbbit augusztusban átvette az újoncozási teljhatalmú bizottság, melynek teljes titulusa: „önkénytes sereg kiállítása tárgyában kiküldött teljes hatalmú választmány. " A katonai jellegű intézkedéseken túl az áprilisi törvények végrehajtásának gazdasági előkészítése is sürgetővé vált. így júliusban kezdte meg működését az „elenyészett úrbéri haszonbérleteknek kárpótlással leendő összeírására és megbecsülésére választott bizottmány", röviden az úrbéri becslőküldöttség. A sor november elején kiegészült az „adók közteherviselés alapján kivetésére alakult bizottmány''-nyal. Többségük elnöke az első alispán volt, amely mindenképp a tevékenységek összehangoltsága irányába jelentős előrelépés, miközben a személyes felelősség jelentősen megnövekedett. Júliusban és augusztusban kéthetente tartották az állandó választmányi üléseket, szeptembertől pedig rendszeresen négy naponként. Ezt a kiformálódó és .gyakorlattá váló rendszert törte meg az újabb rendkívüli helyzet, mely már a szabadságharc kezdetét jelentette. A megyei választmány is átalakult: hol igazgató választmánynak, hol Honvédelmi és Forradalmi Választmánynak nevezték. Ennek ellenére működése kiterjedt az összes eddigi területekre, melyekről fentebb szó volt. Sőt újabb, eddig nem tárgyalt témákkal gyarapodott. A hadi események kiszélesedésével együttjáró feladat lett az elesett katonák halotti bizonyítványainak továbbítása a hozzátartozókhoz. Szintén új volt több kékkői és losonci járásbeli lelkész, jegyző ellen indított vizsgálat, melyben pánszlávizmussal vádolták őket. Ezek eredménye az lett, hogy minden esetben alaptalannak nyilvánították a vádat. Megszaporodtak ugyanakkor a honvédségtől való elbocsátásra, vagy az összeírásból való kihagyásra vonatkozó kérelmek, melyeket legtöbbször a szülők nyújtottak be az újonc beteges állapotára, vagy családfenntartó feladataira hivatkozva. Október elején megtörtént Füleken az is, hogy gróf Czebrián Ferenc ellenszegült annak, hogy a településre kivetett újoncozást - szolgabírói rendelet ellenére - sorshúzás által teljesítsék. Arra hivatkozott, hogy a miniszteri sorozási rendeletet ugyan elismeri, de az nem írja elő a sorshúzást, ha nem tudják kiállítani az előírt létszámot. S érkeztek olyan kérvények is az igazgató választmányhoz, mint „Horváth Bertáné születet Mészáros Veronika''-é, melyben a következőket írta: „Egész alázatossággal könyörgöm az tekintetes allispány úrnak, és legyen oly kegyes erantam és külgyön nekem ezen emberemtől egy engemett szolgálatiba ajánló levelett mivel most igen meg kívánják a vármegyétől való írást, csak úgy tessék be tenni hogy, férjem katona, én pedig el szegényültem és szolgálatba akarok menni".

(П) -59-