Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Cs. Sebestyén Kálmán: Vármegye a forradalomban. (Feladatok, problémák a közigazgatás működtetésében 1848-ban)

megóvása, tűzesetek megakadályozása, a közjövedelmek ellenőrzése, ragályos betegségek jelentése stb. ) előírta, hogy a szülőket „minden szelíden felhasználható módon" rá kell szorítani gyermekeik iskolába járatására. Az előterjesztést a központi választmány kis kiegészítéssel elfogadta.

(24) Míg a községi alválasztmányoknál meg sem kérdőjeleződött a „tellyes hatalmú választmány" jogköre, addig a losonci választmánnyal kisebb villongás támadt április elején. Utóbbi jegyzőkönyveinek beterjesztése mellett panaszt nyújtott be, mivel a járási főszolgabíró nem mutatta be nekik jelentéseit. A „tellyes hatalmú választmány" ezt visszautasította, s kijelentette: „a Losonci alválasztmányt egyedül olyannak tekinti, mint amilyennek a megyei szabályos végzés értelmében más városokban, s' községekben is a helybéli politikális intézkedések tekintetéből alakultak, s azért szabály alkotásukat túl terjeszkedésnek nyilvánítván, ezennel oda utasíttatik a losonczi alválasztmány, hogy ezentúl mielőtt rendelkeznék, mindenkor a középponti választmány intézkedését s utasításait várja be. " A feszültségek felszínre kerülésének hátterében a nemesi vármegye integritásának megkérdőjelezésén túl benne volt a renitenskedő polgárok megfékezésének akarata. De a döntéshozók tisztában voltak Losonc városának a megyében betöltött szerepével, gazdasági erejével és kapcsolataival, ezért nem akarták szakadásig vinni az ellentéteket. Márcsak azért sem, mert az ország más területeiről - ami leginkább nyugtalanító volt, Galíciából - kezdtek szállingózni a hírek a nemzetiségek mozgolódásairól. A tekintély megóvása után két nappal saját kebelükből előadván újabb határozatot hozott a központi választmány: Losoncon és vidékén „olly rendkívüli, 's előre nem látható események tűnhetnek elő" melyek gyors intézkedést kívánnak. A távolság miatt ez nem oldható meg, ezért a losonci alválasztmány felhatalmaztatott, hogy ily esetekben saját belátása szerint intézkedjék a kerületi tisztviselők bevonásával. Erről sebes postán kell értesítenie a központi választmányt. Erre a célra Ludányba külön lovast tartottak készenlétbe. Egyébként is több panasz érkezett, hogy hivatalos ügyiratok, levelek nagyon lassan jutnak el a tisztviselőkhöz. Utasították a főszolgabírókat: „rendkívüli idő miatt szervezzék meg, hogy illető helységekben mindig készen álljon egy polgár, ki előmozdítsa a levelek továbbjutását. " A májusi megyei közgyűlés ezen túl még azzal is erősítette Losonc város szerepét, hogy a polgári és fenyítő igazságszolgáltatás bírósági tárgyalási központjává tette a két felső járás (losonci és kékkői ) ügyeiben. így a közigazgatási funkció mellett a nemesi vármegye másik feladatából, az igazságszolgáltatásból is engedett.

<2S) A „tellyes hatalmú választmány''-nak nemcsak Losonccal szemben kellett megszilárdítani tekintélyét, hanem beosztott tisztségviselőivel szemben is. Az első napok bizonytalanságának, feszültségének oldódásával, főként hogy a törvények kihirdetése után komolyabb megmozdulások nem voltak a megyében, több esetben a kerületi tisztviselőknél visszatért a korábbi rutin. A központi választmány ezért kénytelen volt határozottan fellépni. „Sajnosán tapasztalván ... - hangzott a határozat - hogy a végrehajtó tisztikar hanyagul mellőzve a szabályos végzés... rendeleteit, a határ napul tűzött 10. napok múltával sem tettek jelentést, ez úttal ezen közömbösség rosszalltatván, 4 j(árás)beli fszbírák urak oda utasítatnak, hogy jelentéseikkel hátra lévő keiiiletbeli Tisztviselő urakat ezen végzésnek egész terjedelembeni közlése mellett ollyformán figyelmeztessék, hogy f hó 10-ig hátra lévő jelentésüket itt B.Gyarmaton bemutatni polgári kötelességüknek (kiemelés - S.K.) ismerjék. Határozottan kijelentvén ez alkalommal, hogy azok, kik, jelentéseiket a kitűzött napra nem adják be, hivatalaikból felfüggesztettnek tekintetnek, és a' tellyes hatalmú választmány helyettesítésérőlgondoskodand. "

(26) Nem véletlen a kiemelés: a vármegyei tisztviselőkkel kapcsolatban most íródik le először, hogy feladatuk teljesítése polgári kötelességük. Ez jelzi a megkezdődő hangsúly-eltolódást. A nemesi vármegyében a tisztviselő legtöbb esetben nemesi származású, környezetében politikai szerepet játszó személy, hivatalát is e mentalitás alapján tölti be és éli meg. A polgári köte-56-