Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Közlemények - Ónodi Eszter: Skót tragédia

karaktert egy várositól. Itt azonban pusztán a dialektus elárulja egy személy származását (skót, ír, walesi, észak- vagy délangol) sőt, bizonyos esetekben még társadalmi attitűdjét is.) majd megjelent a Pápa, aki nem volt más, mint egy mostani szélsőjobboldali protestáns politikus karikatúrája. Ahogy az eretnek katolikust végighurcolta a téren egy szokásos északír ceremónia keretében, majd ahogy a katolikus zsoltár egybeolvadt a protestáns énekkel a jelenet végén, hűen tükrözte az emberek általános véleményét e kérdéssel kapcsolatban. A skót közönség rendszerint hálásan fogadta a paródiát, nem úgy a magyar nézősereg a budapesti vendégjátékon, akik szemmel láthatóan értetlenül álltak a jelenet előtt. Hasonlóképpen különös többletjelentést kapott a londoni szín is, hiszen köztudomásúlag nem örvend nagy népszerűségnek az elnyomó Angliát jelképező város skót körökben. Erre a legjobb példa a jelenetet bevezető London-song volt, ami tartalmilag ugyan dicsőítette a várost, mégis a rikácsoló, kántáló előadásmód jócskán idézőjelbe tette a szöveget. Néhány szót a fordításról. A fordítás Ian Macleod munkája. Magáról a fordítóról keveset tudok, azt mindenesetre igen, hogy 1956-ban hagyta el Magyarországot s kezdett új életet Skóciában. Megváltoztatta nevét (eredeti nevét még nekünk sem árulta el), s látszólag teljes mértékben leszámolt múltjával. (Első találkozásunkkor például megkért minket, magyarokat, hogy még egymás közt se beszéljünk magyarul.) Egyetlenegy kapocs kötötte őt a magyar kultúrához, a Tragédia, amelynek fordítására körülbelül húsz évet szentelt, s amellyel 1993-ban készült el. Az angol szöveg nagyjából hűen követi a magyar sorok 10-es, 11-es szótagszámát, sőt jambikus lejtését is. Ettől persze a skót színészeknek rögtön az az érzésük támadt, mintha shakespeare-i blank verset mondanának. (Habár néha túl mesterkéltnek, túl csináltnak éreztek bizonyos részeket.) Valóban, a fordítás talán legnagyobb hibája - már amennyiben hibának lehet tekinteni egy ilyen hatalmas munka esetében - az, hogy nem mindig tudta megteremteni azt a gondolati és stílusbeli egységet, ami Madáchnál - természetesen - magától értetődött. Némely sorok például nagyon rátaláltak a madáchi ízekre, mint például Lucifer beszéde az egyiptomi szín végén: Lucifer Amíg csókolódtok, Nem érzed-é a lanyha szelletet, Mely arcodat legyinti s elröpül? Vékonyka porréteg marad, hol elszáll, Egy évben a por csak néhány vonalnyi, Egy századévben már néhány könyök, Pár ezredév gúláidat elássa, Homoktorlaszba temeti neved, Kéj-kertjeidben a sakál üvölt, A pusztán koldus, szolganép tanyáz. Ami így hangzik angolul: While you embraced, a gentle breeze stirred up - you might have felt it. It lighted on your face, then passed away, but lefl a tiny layer of dúst behind. Whithin a year this dúst can grow to inches; increase a few feet in a hundred years; somé thousand years shall top your pyramids and have your name engulfed in mounds of sand. -225-