Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Tanulmányok - Közlemények - †Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezés Nógrád megyében 1948 és 1954 között
hoz, hogy valóban meggyőződésből és önkéntes ajánlkozásból történő legyen a szövetkezeti termelő csoport megalakulása. " (14) Mátraszőlősön a Mezőgazdasági Igazgatóság ígérgetésekkel igyekezett a parasztokat beszervezni, hirdetve a kizsákmányolás mentességét. Sőt a tagokat meg is dorgálta amiatt, hogy »... amikor az MDP a dolgozó parasztság életszínvonala felemelésén fáradozik, ugyanakkor a község parasztsága - mint a jelen gyűlésen megjelentek igen csekély érdeklődése is mutatja - távol tartja magát a jövő szövetkezeti gazdálkodás lehetőségétől. " (IS) Rimócon egyszerűbben, hatalmi szóval alakult meg a csoport. Az MDP és a DEFOSZ helyi szervezete határozatban mondta ki a szövetkezet létrejöttét. A tsz-be lépő tagok bevitt földje általában több tagból és szétszórtan terült el. Ezért vált a tagosítás szükségessé, hiszen a közös gazdaság tábláit a belépők apró, több helyen lévő parcelláiból, és az állam által átadott tartalékföldekből nem lehetett volna kialakítani. Az eljárást az 1949. évi 3. tvr. szabályozta. A végrehajtás ellen, a paraszti földmagántulajdon védelmében sok helyen ellenállás mutatkozott meg. Szenté községben, egy már tagosított parasztember elkeseredetten mondta: „Ha megfordul a rendszer ő meg fog fizetni a tagosításért."^ Ha megnézzük a megyei tagosítások 1949-es és 1950-es mértékét, az alábbi adatokat látjuk: (17) A tagosítással érintett 1949 1950 községek aránya (%) 15,2 23 egyéni gazdaságok száma 587 1969 tsz-ek száma 10 22 Látható, hogy a tagosítás az egyéni gazdaságokat, elsősorban a módosabb paraszti réteget érintette a legerőteljesebben. A vázolt adminisztratív eszközök igénybevétele sem sokat segített a tsz-szervezés terén, ugyanis a megye 1950 elején az átszervezés országos viszonylatában az utolsó helyen állt. A lemaradás miatt a megyei pártvezetés kimondta, hogy 1950 tavaszáig - alig két hónap alatt - 60 tsz-t kell létrehozni. Az év végére pedig azt tűzték ki célnak, hogy minden községben legyen egy-egy társulás/ 18 * Az ipari üzemekben felállított munkásbrigádok, patronáló csoportok jóvoltából a csoportlétszám az évvégére elérte az 50-et, amelyekben 1215 család 1768 hold területet művelt. (,9 > Az eredmények azonban nem voltak kielégítőek. Általános tendenciaként érvényesült, hogy a szervezéskor rögtön a III. típust erőltették. Az 50 csoportból csupán egy volt alacsonyabb szintű társulás. Ez lehetetlenné tette a kisés középparasztságnak a közös gazdálkodáshoz való közeledését, ugyanis nem volt meg az átmenet lehetősége a földmagántulajdon fokozatos feladására. Л legnehezebb esztendők 1951-1952. Az MDP 1951-ben lezajlott II. kongresszusa megszabta a kollektivizálás további útját. A felemelt ötéves terv szerint a mezőgazdaság teljes átalakításának határidejét 2-3 évben határozták meg. A megyében az átalakítás még e tervtől is erőteljesebben indult meg, mert a szövetkezetek számszerű fejlesztésének 1950-es célkitűzése sem realizálódott. Nógrád szántóterületének 4,35 %-án - országosan 6,6 % - folyt szövetkezeti termelés. A tervfeladatok elvakult tel-216-
