Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Közlemények - †Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezés Nógrád megyében 1948 és 1954 között

XXII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1998 KÖZLEMÉNYEK MITTEILUNGEN A termelőszövetkezetek szervezése Nógrád megyében 1948 és 1954 között Dupák Gábor Fejtő Ferenc megállapítása szerint 1948 júniusa után a magyar falu annak az egyre szélesedő lelki-fizikai ráhatásnak lett a színtere, amely a szövetkezetesítést erőltető kommunista hatalmi szervek és a parasztság között folyt.

(l) Rövid, vázlatos áttekintésemben e ráhatást, pontosabban, a tsz-szervezés 1948-1954 közötti Nógrád megyei folyamatát, és az agrárpolitika ezirányú cél- és eszközrendszereit szeretném bemutatni. Az 1948 után meginduló szövetkezetesítést Nógrád megyében több sajátos körülmény befolyásolta, amelyek kialakulását elsősorban a földreform idézte elő. Ezek között is az országostól eltérő gazdaságszerkezet, és az arra épülő paraszti tagozódás volt jelentős. A földreform során a megyében az egy főre jutó kiosztott birtokok átlagos nagysága 3,6 kh-t tett ki, amely csak 73%-a volt az országos átlagnak (5,1 kh). A földosztás hatásaként 1938-hoz képest közel 50 %-kal nőtt meg a 10 kh alatti gazdaságok száma, illetve ezen belül, az 5 kh alatt birtokosok megyei aránya 8 %-kal volt több az országos átlagnál. A földreform eredményeként 87 %-kal csökkent a 20 holdon felüli birtokszám. Az említett arányok is tükrözik, hogy a 600/45-ös rendelet, történelmi jelentősége ellenére, életképtelen birtokok tömegeit alakította ki, amelyek majd csak igen szegényes gazdasági hátteret biztosítottak a leendő tsz-ek számára. Nehezítette a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását a nógrádi földek kedvezőtlen földrajzi-termelési adottságai is. Átlagos holdankénti aranykorona-tartalmuk a legkevesebb volt az országban (5,91 K/kh). Emellett a hegyes-dombos terep is sajátos agrotechnikát igényelt, amit a megalakuló szövetkezetek alig tudtak biztosítani.

(2) A megye tehát ilyen adottságokkal várta az 1940-es évek végén megkezdődő tsz-esítést. Magyarországon 1948-ig nem szerepelt napirenden a termelőszövetkezeti szervezés kérdése. Az 1948-as szövetkezeti konferencián és a szövetkezetpolitikai irányelvekben megfogalmazott legfontosabb célkitűzés, a földreform által életre hívott fmsz-ek általános falusi szövetkezetekké való átszervezése volt. Azonban a Tájékoztató Iroda 1948 nyári, Jugoszláviát elitélő határozata után - melyben egyebek mellett a falusi osztályharc feladásával vádolták meg Titóékat - a szövetkezetpolitika iránya alapvetően megváltozott, és kezdetét vette a paraszti gazdaságok likvidálása, és a nagyüzemi mezőgazdaság kialakítása. -213-