Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Közlemények - †Dupák Gábor: Termelőszövetkezetek szervezés Nógrád megyében 1948 és 1954 között

A tsz-szervezés kezdeti lépései A Kominfó határozata alapján megváltozott új irány megvalósításának kezdetét a szövetkezetek „demokratizálása", a gazdagparaszti réteg korlátozását jelentő intézkedések, illetve a földbérlő szövetkezetek helyzetének rendezése jelentette. Nógrád megyében 1945 után tovább élt és virágzott a Hangya-, a hitel-, a szeszfőzde- és az ipari szövetkezetek hálózata, amelyek a fogyasztási, beszerző és értékesítő típust képviselték. E szövetkezeti formációkon kívül a földreform-rendelet életre hívta az „új irány" képviselőjét, a földművesszövetkezetet, amely már a termelésszervezés és közös eszközhasznosítást célzó szövetkezeti társulás volt. Működési rendjét az 1945. szeptember 18-án kiadott 131.000/45. FM. sz. rendelet szabályozta, mely szövetkezeti kényszert alkalmazva kimondta, hogy fmsz-t kell alakítani minden olyan községben, ahol legalább 300 kh földet, vagy 60 kh szőlőt, illetve gyümölcsöst osztottak ki.

(3) A rendelet hatására a megyében is megindult szervezésük, mely során számuk az 1945 évi 1 l-hez képest, 1948-ra elérte a 121-et.

(4> Ezek a negyvenes évek vége felé egyre fontosabb szerepet játszottak a földreform során felosztott birtokok eszközállományának hasznosításában, és az új gazdák termelőmunkájának segítésében. De szűk és tőkeszegény társadalmi bázisuk miatt nem tudták teljesíteni beszerzési és értékesítési feladataikat. Ezért szélesítették kereskedelmi tevékenységüket, mert ebből származhatott olyan haszon, amely tőkeszerzési lehetőséget kínált. Azonban kereskedelmi működésük növelésénél komoly „akadályt" jelentett, a kedvezőbb tárgyi feltételekkel, kiépült árubeszerzési lehetőségekkel és nagyobb szakmai ismeretekkel rendelkező magánkereskedelem, illetve a jó gazdasági kondícióban lévő korábbi paraszti szövetkezetek konkurenciája.

(S) Az fmsz-ek egységes falusi szövetkezetté fejlesztése érdekében, a földműves és a korábbi paraszti szövetkezetek egyesítése során feltérképezték a „demokratizálásra" szoruló csoportokat, és munkatervekben határozták meg az átszervezést és a fúziót. A megyei akció 1949 januárjában indult meg, amely során 116 fmsz „demokratizálódott" vagy fuzionált a Hangyával, illetve 61 Hangya alakult át földművesszövetkezetté.

(f,) Az év közepére befejeződő tisztogató akció során a szövetkezetekben új igazgatóságokat és felügyelő bizottságokat alakítottak ki, melyeknek tagjai 80 %-ban a szegényparasztságból került ki. A szövetkezeti közös termelés kísérlete összekapcsolódott a gazdagparasztság korlátozására hozott intézkedésekkel, melyeknek az volt a célja, hogy a kuláknak minősített gazdák birtokait kisajátítsák, és azokat a közös termelőtevékenység szolgálatába állítsák, melynek szervezeti kerete a földművesszövetkezet és a földbérlőcsoport lehetett. A haszonbérleti rendezés végrehajtásáról a 9000/1948. sz. kormányrendelet intézkedett, amely 40 kh-ban maximálta a saját és a bérelt föld együttes nagyságát. A végrehajtás szervei a földbérlő bizottságok voltak.

(7) Az 1948 augusztusában kiadott rendelet megyei végrehajtása már októberben befejeződött. A bérletre jelentkezők mintegy 64 %-a, 875 fő kapott összesen 2772 kh területet, és е

8У

_е

8У bérlőre átlag 3 kh föld jutott.

(8) Épp ezért nem véletlen, hogy a jogszabály úgy intézkedett, hogy az igénybe vett területeket az fmsz-ek keretében létrejövő földbérlő csoportok és szövetkezetek hasznosíthatják. 1948 novemberében jelent meg a földbérlőszövetkezetek létrehozásáról és tevékenységéről intézkedő 12000/1948. sz. kormányrendeletet.

(9) Ez meghatározta, hogy egy községben csak egy földbérlőszövetkezet alakítható, amelynek feladata a termelés szervezése, irányítása, valamint a beszerzés és értékesítés biztosítása. A megalakuláshoz 10 tag és 30 kh földterület kellett. A rendelet lehetőséget adott arra, hogy a földbérlőszövetkezeti tagok a szövetkezeten belül termelőszövetkezeti csoportokat alakíthassanak. Az fmsz-ekből kiváló tsz-csoportok típusait a 14000/1948. sz. kormányrendelet szabályozta, mely szerint háromféle tsz-csoport alakulhatott.

(l0) -214-