Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Tanulmányok - Természettudomány - Hír János–Kókay József–Mészáros Lukács–Venczel Márton: Középső miocén puhatestű és gerinces maradványok a sámsonházi Oszkoruzsa-árokból

A földtani kor kérdése A vizsgált brakk- és édesvízi összlet előzetes becsléseink szerint mintegy 20 -30 m -re tehető vastagságú komplexumot képez. Kőzetanyaga uralkodóan tufalisztes, tufahomokos és illites-kaolinites felépítésű, gyakran meszes kötéssel, édesvízi mészkő padokkal. Utóbbiak olykor kovásodottak, néha kalcedon gumókkal (termálvíz behatás). Az összletben vékony, deciméteres vastagságú kovaföld betelepülések is találhatók. A tárgyi üledéksor az ismert sámsonházi tengeri üledéksorra települ. A Buda-hegy DK-i oldalán (0. lelőhely, 2. ábra) a legfelső tengeri tufahomokos kövületdús (Tugonia ornata és Acanthocardia turonicum grundense kagylók gyakoriságával jellemezve) mészkőre folyamatos üledékképződéssel, teljes konkordanciával következik a tárgyalt brakk- és édesvízi rétegsor. Tekinttettel arra, hogy az alatta levő jól ismert tengeri üledéksor egyértelműen alsó - bádeni korú, így a rátelepülő brakk és édesvízi sorozat középső - bádeninél nem lehet fiatalabb. Az Oszkoruzsa-árokban, az I. lelőhely (3. ábra) szelvényében az előzetes vizsgálódás alapján a tengeri - Tugonia ornata tartalmú - meszes finomhomokkőre közvetlenül, éles határral édesvízi, (Planorbariusos) agyagmárga települ. Ez azt feltételezi, hogy a két összlet határán egy kisebb földkéregmozgás történt, ami kitűnően illeszkedik a két alemelet határán lezajlott eseménytörténeti képbe (KOKAY 1990). Ennek alátámasztására még további szelvényelemzéseket tervezünk. A tárgyalt rétegsorunk felsőbádeni, vagy szarmata korú nem lehet, mert igen sok felsőbádeni és szarmata brakk és édesvízi képződmény puhatestű faunáit dolgoztam már fel. így például felsőbádeni brakkvizi üledékekben azonnal megjelennek a „konka"-fáciesű taxonok (KOKAY 1985, 1992). APirenella moravica és alfajai a felső-bádenire sohasem jellemzők, akárcsak a Melanopsis aquensis GRAT, faj jelenléte sem. Fentiek alapján tehát a vizsgált brakk- és édesvízi, gerinces faunát tartalmazó rétegösszlet keletkezését a középső-bádeni korszakba kell helyeznünk. Facies és környezeti kép A tárgyalt rétegsor a tenger közvetlen közelében keletkezett, amelyre a brakkvizi rétegek egyértelműen utalnak. A nyílt tenger csak délies irányban - a Középhegység déli előterében - húzódhatott, mert a hegység kiemelkedése a középső-bádeniben már intenzifikálódott (KOKAY 1990). Az üledékgyűjtőt nyilván lagunagát választotta el a nyílt tengertől, mellyel vagy gátkapukon, vagy szökőár jellegű epizódokkal állott kapcsolatban. Az időnként teljesen kiédesedő lagunába a szárazföld élővilágának maradványai folyamatosan kerültek be és halmozódtak fel. Kétéltűek és hüllők a sámsonházai miocénből (Venczel M.) A fauna leírása classis: Amphibia (kétéltűek) subclassis: Urodela OPPEL, 1811 (farkos kétéltűek) Salamandridae indet. A fosszilis anyagból előkerült két töredékes opisthocoel csigolyatest (a centrum hossza 5 mm és az egyik példányon hátulsó bazapofizisek figyelhetők meg), két proximális és egy distális -777-