Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Limbacher Gábor: A hazaszeretet, magyarságtudat szakrális motivációi a népi kultúrában

lent. Jellegzetes, a szakralitást hangsúlyozó módon, az ilyen fej- és vállkendőt koronás fehér kendőnek, magyar koronás kendőnek nevezték, bár az egész címert ráhímezték (Palóc Múzeum 80.5.4. és 81. 7. 2. leltári számon, CSÁKY 1996., Országos Műemlékvédelmi Hivatal Filmtára (OMVHF): 10.479). Az ipolybalogi templomot körülvevő, lőréses kőfalú kerítés bejárati ajtaját Rados Imre helybeli faragómester készítette 1896-ban, amit a hagyomány szerint először az ezredéves kiállításon mutattak be Budapesten. A kétszárnyú ajtóra a mester vallásos és hazafias szöveget illetve ábrázolásokat vésett. A szemöldökfára: Legyen az Úr ISTENNEK Örök Dicsősség! /A Jámbor Híveknek Áldás és Békesség. Az ajtószárnyak betétei fölött: ANNO MDCCCLXXXXVI. A fölső betéteken rozmaring ágak között egy-egy szív, körülötte rendre ovális formájú felirat: Szűz MARIA Édes Szíve Légy a mi menedékünk! fölötte IHS Krisztus-jel. A másik betéten ugyanilyen elrendezésben: Óh édes JÉZUSUNK SZIVE Add hogy forrón szeressünk, fölötte Mária-monogram. A fölső és alsó betétek között: Az EZREDIK ÉV, EMLÉKE. A baloldali alsó táblán középen a koronás országcímer, fölötte és alatta két-két sorban: OH ANYÁNK MÁRIA, ÁLD /sic!/ MEG ORSZÁGUNKAT, I HÜ MAGYAR NÉPEDET, I ÉS JÓ KIRÁLYUNKAT. A jobb oldalon Hont megye címere ugyanígy az alábbi szöveggel szerepel: ÁRPÁD APÁNK VÉRREL I SZERZÉ E DRÁGA HONT I KÜZDJ ÉRTE HŰSÉGGEL I VITÉZ VÁRMEGYE HONT (OMVHF Archív: 33.623 /559/1903). Az ajtó faragása tehát fönt illetve szemmagasságban vallásos dicsőítéssel valamint kéréssel kezdődik, majd a jubileumi felirat alatt Máriához már mint Magyarok Nagyasszonyához szól, hogy az utolsó ajtóbetéten egészen nemzeti mondandóval figyelmeztessen a hazafiúi kötelességre. Nádújfalu (Nógrád m.) 1746-ban készült, ma is látható festett templomi famennyezetére szintén felkerült a koronás magyar címer, és megint csak az egyik középponti, hangsúlyos kazettára, mintegy rendszert alkotva másik négy táblával. Kettős kazettán Krisztus keresztje és szenvedésének eszközei láthatók, fölötte a készítés dátuma, alatta az országcímer. E hosszanti szárra merőlegesen elhelyezkedő egy-egy tábla kétoldalt latin keresztformára egészíti ki az előző sort. A kozmikus környezetben megjelenő arcos Hold és Nap, mely ugyanakkor Oltáriszentség is, megfelel a paraszti település archaikus-vallásos közegének, amely a címer tükrözte módon nemzeti irányultságot is ölt (DERCSÉNYI 1954. 289-291). Pásztón (Nógrád m.) a plébániatemplom középkori toronyrészén ismeretlen időben, korona nélkül vagy már elhalványult koronával készült címer látható (DERCSÉNYI 1954. 331-334). A korábban említett Magyarok Nagyasszonya hordozható képek, oltárok egy részén is feltűnik az országcímer, természetesen korona nélkül, hiszen azt Szűz Mária viseli (pl. Abasár, Egerbakta). A templomon kívüli nem nemesi címerábrázolással először céhemléken találkozunk a Rákóczi-szabadságharc idejéből. A szabadságharc nemzeti ideológiája, az a gondolat, hogy a katonák a nemzetért hullatják vérüket - s amelyet nagyrészt prédikátorok terjesztettek -, az egykorú katonafolyamodványok tanúsága szerint 1705-től terjed el szélesebb körben. Ennek a rozsnyói (Roznava, Szlovákia) polgárság körében való befogadását szemléltetheti a városi csizmadia céh 1705-ben készült padja, melynek intarziás címerábrázolása lényegében megegyezik Rákóczinak az ugyanezévben kibocsátott húsz poltura pénzérméjén lévő címerrel (a címerek összefüggésére való figyelemfelhívást Selmeczi Kovács Attilának köszönöm; VÁRKONYI 1963. 52, UNGER 1976. II. 149 és LXXV). A következő évszázadból, még a reformkort megelőző 1824. évből ismerünk címerábrázolást, sőt önállóan a magyar korona megjelenítését is Fülep István miskolci szűrszabó mustrakönyvéből. Nyitray Dániel miskolci szűcsmester 1837-ben mintának készült rajzán a korona és a címerállatok hangsúlyozódnak, maga a címer egészen növényiessé stilizálódott (MALONYAY 1922. VI. és 3 lappal később számozatlan oldal, SÁFRÁNY 1996. 43, 54, 78). A címer és önállóan is a korona megjelenését e parasztság számára dolgozó mesterembereknél annak az évszázados folyamatnak a kiteljesedéseként lát-139-