Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Limbacher Gábor: A hazaszeretet, magyarságtudat szakrális motivációi a népi kultúrában

földi életében. De a szent időbeliségben egymásra vetül a magyar szent királyok élete^ és mintegy a magyar háromkirályokként együtt ajánlják föl a koronát, nemzetünk legdrágábbikát a Boldogasszonynak és a megváltó Kisdednek. Ez az a nemzeti mitikus idő, államiságunk misztikus kezdete, melynek túláradó malasztja a legnagyobb szükségben is oltalmat jelent. A Regnum Marianum korábbi fejleménye térségünkben az az egri műhelyből származó hordozható képtípus, mely ma is mintegy tucatnyi település templomában megtalálható. Rokokó keretben 18. századi magyar főúri ruhában a Patrona Hungáriáé látható, hátoldalán a sasvári (Schossberg, Sastin, v. Nyitra m. Szlovákia) Piéta másolata. A halott Krisztus és a fájdalmas Istenanya fején - sajátos módon - a magyar Szent Korona stilizált másolata látható. Figyelemre méltó, hogy némelyik ilyen Magyarok Nagyasszonya ábrázolást fém offerekkel, fogadalmi tárgyakkal ékítettek, ami mutatja, hogy a helyi faluközösség számára a festmény kegyképi rangra emelkedett, s van ahol a hordozható kép önmagában is ex voto, fogadalmi tárgyként létesült (LENGYEL-LIMBACHER 1997. 93). Utaltunk már rá, hogy a kuruc korszakban az egyházitól elkülönülő, saját lábon álló nemzetiség nyilatkozik meg Rákóczi Ferencnél és híveinél. E nemzeti élmények paraszti vetülete azonban merőben vallásos jellegű, noha Rákóczi pénzein is rendre Magyar Nagyasszonya és az országcímer látható. A fedelemnek érzelmes és szenvedélyes, a világ megoldhatatlan konfliktusaiból Istenhez menekülő lelki élete is vallásos természetű. Emellett imádságai egyúttal a szabadságharc nemzeti ideológiájától átszőttek és Habsburg-ellenesek voltak. 1705-ben Rákóczi harangot is ajándékozott az egri ferencesek számára, rajta Magyarok Nagyasszonya ábrázolásával (DERCSÉNYI-VOIT 1972. 363, VÁRKONYI 1963. 52). 1703-ból fönnmaradt máramarosi jegyzőkönyvek tanúsága szerint, a szabadságharc kitörésekor a parasztság Rákóczit a szegénység Isten küldte szabadítómnak tartotta. Nógrádban, a romhányi csata körzetében is kiemelkedő hősnek, ebből adódóan szakrális személynek tartották Rákóczit. Ezért például azon a helyen, ahonnan a vezérlő fejedelem a csatát nézte, emlékül kápolnát épített a környék népe. Szintén a szakrális hely gondolatkörből ered a Rákóczi-fa, Rákóczi útja, alagútja, kútja hagyomány is. Alakja a népi hitvilágban - Szeged vidékétől Abaújig - természetfeletti erejű, sőt helyenként kifejezetten mitikus lénnyé vált, aki az óriások közül való, esővarázslásra képes, halhatatlan, és az év hónapjainak megfelelően tizenkét varázsló és ugyanennyi sárkány áll rendelkezésére. Képét néhol istálló ajtajára festették, mivel alakjának rontáselhárító szakrális-mágikus erőt tulajdonítottak (VÁRKONYI 1963. 49, DERCSÉNYI 1954. 247, KATONA 1977. 190, FERENCZI i960., BÁLINT 1953. 291). A fentiek szerint a Boldogasszony-tiszteletben - mint Mária magyarok oltalma és Nagyasszonya - megfigyelhettük az etnikussá válás jegyeit. Hasonló trend a vallási élet egyéb területein is megnyilvánult. Például a budai polgárság 1713-ban egy korábbi pestisjárványtól való megmenekedése emlékére Szentháromság-szobrot állított. A kialakuló kultusz fejleményeként megalakult a Congregatio SSS Trinitatis azaz Szentháromság Társulat, amelynek célja a Szentháromság kultusza mellett a magyar polgárok gyámolítása és Budán a magyar nemzetiség terjesztése volt (BÁLINT 1977. 399-400). A 17-18. századtól a templomok világában is megjelent a kibontakozó nemzeti orientáció, a már említett hazai szentek és Magyarok Nagyasszonya ábrázolásokon túl is. Szűkebb térségünket tekintve, a történeti Hont vármegyéhez tartozó Ipolybalogon (Balog nad Ipl'om, Szlovákia) napjainkig élő hagyomány, hogy az Árpád-ház kihalását követő interrregnum idején, az anyai ági leszármazottak, Károly Róbert és Vencel cseh király trónviszálya során a Szent Koronát egy éjszakán át a község templomában őrizték. Ennek emlékére - és a kereszt jeleként is - a templomtorony csúcsán a korona mását helyezték el. Benne a török pusztítást követően készült, és 1926-ban lebontott templomi festett famennyezet egyik kazettáján is a koronás magyar címer volt látható. A motívum a helyi fafaragásban és hímzéseken is megje-138-