Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Limbacher Gábor: A hazaszeretet, magyarságtudat szakrális motivációi a népi kultúrában

doklatokban és évi kalendáris ünnepekben testet öltő kultusza. Hasonlóan Szűz Máriának, mint Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, mellyel kapcsolatban legszemléletesebb középkori emlékünk a fentebb jelzett szepeshelyi, falképen ábrázolt koronázási jelenet. Máriának a 15. században kibontakozó, a Napbaöltözött Asszony szimbólumával való ábrázolása hazánkban a törökellenes küzdelmek szakrális-mágikus jelképévé válik. A Magyarok Asszonya-invokáció ekkor lesz szinte szükségszerűvé. Vásárhelyi András 1508-ban szerzett, későbbi énekeskönyvekbe is belekerült ismert énekében Szűz Mária már Törököknek megnyomorejtója, (...) magyaroknak megoltalmazója (Vásárhelyi 1965., BÁLINT 1977. II. 370). Már a korábbi évszázadok társadalmi, rendi fejlődése is szolgáltat példát arra, hogy az egykor dominánsan vallásos megfontolások szerint szerveződő jelenségekre idővel egyre inkább a bontakozó „nemzeti" szempontok is hatnak. így Szent István utódlásánál, Szent László királlyá választásakor majd I. Ulászló trónra kerülésekor is fölmerült az alkalmatosság elve az örökletesség dinasztikus vérségjogi elvével szemben, de míg az előbbi esetekben ez egyházjogi eredetű vallási törekvés érvényre jutása volt, Ulászló esetében már a nemzeti szempontból való alkalmatosságnak gondolata, és a nemzeti - egyben nemesi - közösség akaratának a királyi jogok adományozására is kiterjedő hatálya jutott kifejezésre (HÓMAN-SZEKFŰ 1939. II. 418). A török uralom nemzetfojtó korában a középkorra értendő nemzeti öntudat meglepő mértékben megerősödött, a korjellemző xenophobiával, idegengyűlölettel kapcsolatos identitással is összefüggésben. A 16. századi humanista értelmiség szemében a honvédő katonák hazaszeretetből harcolnak a maga századokra mintát adó összefüggésében: elsősorban Isten dicsőségéért, édes hazánkért, feleségükért és gyermekeikért azaz családjukért (PÉTER 1985. 501-504). A haza és a nemzet fogalma nem függetlenedett a vallástól, de egyre világibb és a felekezeti hovatartozástól független tartalmat nyert, másrészt a feudális kiváltságokat nélkülöző egyes rétegek is igényelni kezdik a bekapcsolódást. A 17. században mind a nemzet, mind a haza kezd a vallással legalábbis egyenrangú értékké, teljes és feltétlen odaadást kívánó tekintéllyé válni. A humanizmus és a reformáció hozadékaként is elválaszthatatlanul összefonódott a kettő: vallásunk és hazánk. Szent a haza, szent a vallás, és a jók mindenikért meghalnak - írja a református Laskai János, hasonlóképpen Bethlen Gábor és Rákóczi György magyarságához, vagy a katolikus Zrínyi Miklóshoz. A protestáns prédikátoroknál a török ellenes harcok élményéből a bibliai mintájú választott nép tudata alakul ki. Körvonalazódik a nemzetnek a rendi tartalomnál tágabb, nemteleneket is magába ölelő értelme anélkül, hogy a nemesi nemzet szűkebb körű eszméje sérelmet szenvedne. Zrínyi Áfiumában már az egyházitól külön, saját lábon álló nemzetiség nyilatkozik meg, miként majd a kuruc korszakban Rákóczi Ferencnél és híveinél. A 17. században fennmarad a török ellenes harcok ideológiájának korábbi toposza, miszerint Magyarország a keresztény Európa pajzsa, védő bástyája, de immár fokozatosan alárendelődik a nemzeti önérdeknek. Mindezzel Magyarországon is megkezdődött a politikum függetlenedése a religiosumtól (MAKKAI 1985. 1529-1534, HÓMAN-SZAKFŰ 1939. V. 151, BÁN 1980. 642.). Az új magyar nemzeti kollektivitás első nagy formája és a kialakuló magyar barokk gondolkodás államfelfogása a Regmim Marianum. Közjogi tartalmát az erőteljes, de a királyi hatalmat is elismerő és együttműködő rendi szellem, a katolikus alkatú, erős vallásos érzés és a kor ideáljainak a múlt tradícióira építése alkotja. E felfogás az ország fennmaradását a Magyarok Nagyasszonya különös gondoskodása eredményének tartja. Nem vész el az ország, amelyen Szűz Mária pillantása nyugszik. E 17. századi nézet a barokk-élet kifejlődésével rendi elemekkel ötvöződött és megtelt a régi múlt „nemzeti" hagyományaival. Eszerint Mária apostoli országának / Regnum Mariano-Apostolicum / már alapításkor is isteni kegyelem működött, nagyobb mértékben, mint más európai államokénál. Más keresztény államoknak Isten támogatója (protektor), míg Magyarországnak О az alapítója is (conditor). Ezért Magyaror-136-