Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Limbacher Gábor: A hazaszeretet, magyarságtudat szakrális motivációi a népi kultúrában

szag kezdettől fogva nem egyszerű világi, profán állam, hanem szent és sérthetetlen állam (sacrosancta respublica), melynek alapítása két vallásos momentumból tevődik össze: az egyik a Szent Koronának Isten angyalaitól való, Szilveszter pápa általi küldése, a másik pedig a koronának fölajánlása a Boldogasszony számára. A Szent Korona erősen rendivé vált fogalmát is újból megtölti vallásos tartalommal ez a felfogás, mely szerint a Szent Korona nem vér szerint való örökség, hanem Szűz Mária kezében és szabados hatalmában áll annak adni akinek tetszik. A Regnum Marianum e barokk világában a törökvész idejéből való Napbaöltözött Asszony ábrázolásából bontakozik ki a Patrona Hungáriáé azaz Magyarok Nagyasszonya jellegzetes alakja, máig érvényes ikonográfiája. A Szűzanya fejére ekkor a 12 csillagú korona helyett a magyar Szent Korona, a karján ülő kis Jézus helyett az ország almája-szimbóluma, másik kezébe pedig az ország jogara, kormánypálcája kerül. A lábánál feltűnő félhold a törökvész elmúltával bőségszaruvá, mintegy a magyar Kánaán, az extra Hungáriám non est vita jelképévé alakul. Ez a barokkos Mária-ábrázolás képekről, szobrokról, céhzászlókról, pénzekről közismertté vált. Emellett a 17. századtól fönnmaradt nyomtatott egyházi énekeskönyvek már tartalmaznak Máriához, mint Magyarok Nagyasszonyához szóló énekeket. Az 1650-ben megjelent Cantus Cathoeici egyik éneke a következő kérést tartalmazza: Esedezz érettünk Isten szüléje. I Régi magyarságnak te valál őrzője. I Légy minden jónak megszerzője. A különféle énekeskönyvekben számos darab szól a magyarok Pátrónájához. A napjainkban országszerte sőt a határon túli magyarság körében is szinte nemzeti himnuszként ismert Boldogasszony Anyánk kezdetű éneket egy pannonhalmi bencés szerzetes írta 1715 körül. 1793-ban Vácott már nemzeti ének, majd a millenniumi ünnepségek alkalmával 1896-ban terjedt el, városi közvetítéssel. Szélesebb társadalmi réteg először a barokk idején kezd az egész magyar történet századait átfogó, nemzeti szellemű történelemfelfogást kialakítani. E kor fedez fel a hazai történelemben csodálatra méltó erényeket és lát benne először vezető ideákat, melyek a széteső-eltűnő századokat a nemzeti lét és fejlődés jegyében összekapcsolják, egységgé kovácsolják, mely egység minden más nemzet történetétől Istentől adottan különbözik. A magyarság - elsősorban a nemesség - most ébred igazán saját magának öntudatára, s ezt feltűnő lelki örömmel, saját múltján való lelkesedéssel és Istennek mondott hálával teszi, az összetartozás hatalmas érzése által és nemzeti erőtől inspirálva. A hazafias érzés kialakulásában és népszerűsödésében jelentős szerep jutott a 18. századi, főként jezsuita iskoladrámáknak (HÓMAN-SZEKFŰ 1939. IV. 123, 366-377, 546, V. 150, VOLLY 1982. 413 429, 439, 447, 450, 454-455, BÁRDOS-WERNER 1986, BÁLINT 1977. II. 370-371). A Rákóczi-szabadságharcot követő békés évtizedek folyamán a Regnum Marianum eszmekörében kibontakozó barokk műveltség ha különféleképpen is, de a társadalom minden rétegét meghódította, sőt gyökereivel a szegény emberek közé, a jobbágyságba is lenyúlt, mely ezidáig a vallásos műveltségi elemeken kívüli hatásokra alig volt fogékony. Körünkben ezek az újabb hatások is elsősorban a templom világán keresztül érvényesültek. A barokk oltárokon gyakran jelzik a szent magyar múltat és mennyei pártfogást nemzeti szentjeink és Magyarok Nagyasszonya ábrázolásai, sőt patrociniumaik is jelentős számban létesülnek (HÓMAN-SZEKFŰ 1939. IV. 372, DERCSÉNYI 1954., DERCSÉNYI-VOIT 1969, 1972., 1978, LENGYELLIMBACHER 1997. 91-94). Egy jellegzetes, 1800 körül készült és Gyöngyöspatáról az egri papi szemináriumba került fali olajképen angyalos magyar címerrel ékített talapzaton koronázási jelvények láthatók, körülöttük Szent István, Szent László és Szent Imre díszes brokát öltözékben térdelnek a mennyei szférákból előtűnő Szűzanya és a gyermek Jézus előtt. Háttérben Gyöngyöspata vára, alatta magyarok török ellen vívott csatája. A kép a paraszti kultúra alapjainak is megfelelő jellegzetességeket mutat. Az ábrázolás egybe vetíti a török háború kronologikus idejét a mennyei pártfogók szent időbeliségével. A ténytörténet szerint ugyan Szent László nem élt Szent István és Imre korában, és egyikőjük sem volt jelen Szűz Mária -137-