Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)

Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Praznovszky Mihály: Motívumok Mikszáth Kálmán 1848-as képéhez

ről, mint hatéves gyermek."

(2> Ez a levél sajnos nincs meg, kétséges, hogy létezett-e valaha. A játszi fantázia mondatta vele ezeket, hiszen ebből semmi sem igaz: Mikszáth két éves ekkor, nem hat, Kossuth nem szónokolt Balassagyarmaton és a megyeházának sincs erkélye. Inkább olyan kései érzelmi azonosulással állunk itt szemben, amely a 48-as élmény átélésének hiányát, a „nem lehettem ott" gondolat fájdalmát, fogja össze. A családi hagyományok feljegyeznek olyan élményeket, amelyek a kisgyermeki emlékezet mélyében elrejtőztek, s csak később álltak össze a forradalom gondolatiságának emlékére. Ilyen pl. az apjára fegyvert emelő császári katona s az azt átélő gyermeki ijedelem. Valami, ilyesmi rögzült emlékezetében, amikor 1884-ben papírra veti a rövid, tízmondatos kis írását. A fehér kakasunk címmel

(3)

, amelynek hőse az udvaron peckesen sétálgató Pepi kakas, amelynek fehér farktollára valamelyik tréfás kedvű rokon felfestette az „éljen Kossuth Lajos!" feliratot, minek következtében a harsány jószágot sem ellopni, sem agyonütni nem merték a falusiak. A tágabb családban, akikkel később Mikszáth sokáig tartotta a személyes kapcsolatot, valóban volt 1848-as katona. Ez apai vonalon számontartott kapcsolat a nagyapa testvére, József vonalától indul. Az ő fia volt Mikszáth József, aki a Tótpelsőccel szomszédos Bábaszék iskola-i rektora volt, amellett Tótpelsőcön jegyző és részt vett a forradalomban, 1849 után vizsgálat is indult ellene, de felmentették. (Az ő fia volt az a Mikszáth János, a majdani breznóbányai főorvos, aki annyi pillanatnyi pénzzavarból segítette ki az írót az 1870-es évek közepén.

(4)

) A falusi környezetből egyetlen alakot kell kiemelnünk, a Mikszáth által sokat említett Suska Mihályt, a család mindenesét, kocsisát. Mikszáth tollán afféle szklabonyai Háry Jánossá változott, akinek emlékezetében az idő múlásával a mesék minőségébe emelkedett 1848. Az 1874-ben írt első Suska-történetben

<5)

, a szájtátva hallgató falusiaknak azt meséli, miként vette be Branyicskó várát, így megmentve ezzel Guyon Richárd katonai becsületét is. Mikszáth tollán sorjáznak az élőbeszéd nyelvi fordulatai, amelyben olyan katonai kifejezésekre ismerhetünk, amelyek azt bizonyítják, hogy ezeknek a történeteknek a hallgatója volt ő is kisgyermek korában, amikor a gyermeki lélek nemcsak a nemzeti nagyság és hősiesség példázatán nevelődött, de bevéste emlékezetébe a nagy események nagy tanújának szövegét is. Néhány példa: „ ... dibdáb emberek; annyira összevertük a németet, hogy nyálat eresztett; nem kapitulál a herkó páternek sem; kezdtünk igazán csehül lenni; seregünk egynegyede beadta a kulcsot; ezer milliom borjú; helyén vagyunk mint Gyöngyös. " Öt évvel később írta meg ennek a történetnek a második variációját s adta ki. Az igazi humoristák című kötetében, amely már a szülőfaluja lakói életének első megörökítési kísérlete. Ebben a rövidebb változatban tovább erősödik a mesei elem, hiszen a kiszolgált honvéd így bizonyítja igazát az őt kételkedve hallgató falusiaknak: „olyan igaz, mint ahogy itt kendteknek most ezt a tengerit morzsolom. "

(6) Többször rögzítettük már, hogy a nógrádi azaz a nagykürtösi környéki anyakönyvekben nem fordul elő Suska Mihály neve. A Suska családé viszont igen. Sőt, azt is tudjuk, hogy egy bizonyos Suska István a Nógrád megyében toborzott honvéd zászlóalj tagja volt, sőt 1849 március 6-tól hadnagyi rangot is viselt. Maga a nógrádi zászlóalj 1848 decemberétől végig harcolta a háborút, sőt valóban részt vett Guyon hadosztályával a február 5-i branyiszkói ütközetben.

(/) Volt, lehetett tehát valóságos modellje Suska Mihálynak, akitől a gyermek Mikszáth a hiteles tanú élményeit hallgathatta 1848 dicső napjairól. Tudjuk, Mikszáth számára milyen fontos volt íróvá válásában a szklabonyai, az ebecki környezet, a palóc nép hiedelemvilága, a babonák, a mesék ereje s így bízvást ide sorolhatjuk a forradalomnak a falusiak emlékezetében frissen élő emlékét, a bukás utáni jövővárás reményét, a hatalommal való szembenállás népi fortélyainak kitalálását és elmondását. -110-