Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXII. (1998)
Események – eszmék, katonák, polgárok 1848–1849-ben. Tudományos konferencia Salgótarjánban - Vágvölgyiné Bene Orsolya: Repetzky Ferenc kormánybiztos, a seregszervező
Nógrád megye történetének I. kötetére hivatkozva úgy véli, hogy „Nógrádban sehol nem volt ellenszegülés a sorozással szemben - legalábbis erre utaló forrás eddig még nem került elő. " (1) Az összeírások után szeptember 14-ével megkezdődött a toborzás, majd a toborzásra engedélyezett hat nap elteltével a sorshúzás. Az összeírt újoncok közül a jelenlevők saját kezűleg húzták ki számaikat, ha pedig az újonc nem volt jelen, a tisztviselő húzott helyette számot. A 48-as törvények a helyettes fogadást tiltották ugyan, de Nógrádban szinte általánosnak mondható még 1848 végén is. Olyan eset is előfordult, hogy egy szegény szolga több gazda fia helyett, vagy több faluban is beállt katonának, és a helyettesítést pénzszerzésre használta fel. Néhány, pénzért katonának álló fiatal nemcsak Nógrád megyében, hanem más megyékben is eladta magát. Ilyenkor megindult a megyék közti levelezés és kérték egymástól vissza az újoncokat/ 6 ' Szeptember 21-28. közt alig tudtak néhány katonát besorozni, de Jellacic betörésének hírére tömegesen jelentkeztek a férfiak katonának. E fellendülés során alig egy hónap alatt 1550 újoncot soroztak be, így október 24-én a megyére kivetett 3030 újoncot 300 híján sikerült kiállítani. Ez azt jelentette, hogy nemcsak az első újoncjutalék részletét állították ki, hanem szinte az egész 48-as évre eső egész hányadot. Ez a „buzgóság" nehéz helyzetbe hozta a Haditanácsot, mert sem ruházni, sem fegyverrel ellátni nem tudta az újoncokat, ezért arra kérték a megyét, hogy „a még hátralévő újoncoknak továbbításával a későbbi felszólításig felhagyni" (1) szíveskedjen. A megye ezt а kérést nem vette figyelembe, és katonáit folyamatosan indította útnak. Ennek oka nemcsak a hazafiúi buzgalom volt, hanem az is, hogy ha az újoncok lelkesedése alábbhagy, nehezen lesznek besorozhatok. A szeptemberi sorozás után novemberben és decemberben nagyobb arányú mozgósítás már nem történt. A megye által kiállított újoncok a Komáromban megalakult 18. honvédzászlóaljhoz kerültek. A zászlóalj felét nógrádiak alkották (550 fő). A tömegesen bevonuló fölös újoncokból alakították meg októberben a 37. zászlóaljat Majthényi Kálmán őrnagy vezetésével. Novemberben a 18. zászlóaljhoz bevonult szám fölötti újoncokból még két zászlóaljat, az 54.-et és 57.-et hozták létre. Adott a megye újoncokat még a 32. sorezred 3. zászlóalja feltöltéséhez, és a Feldunai magyar hadsereg megritkult zászlóaljainak pótlására is. A 18., a 37. és az 58. zászlóaljak Komárom védőihez tartoztak, míg az 54. zászlóalj részt vett az őszi visszavonulásban, a tápióbicskei, isaszegi csatákban, Buda ostromában és a pered-zsigárdi harcokban. Nógrád megye mintegy 80 tisztet és körülbelül 5-6000 katonát adott a honvédseregnek. Ebbe beletartoznak az önkéntes nemzetőrzászlóaljak és az őszi sorozás során bevonultak. Ezen kívül 1849. április 29-én a Szemere-kormány újabb 50000 újonc sorozását rendelte el az 1848 őszén megállapított kvóta alapján. Nógrádnak tehát újabb 3000 újoncot kellet kiállítania. A hadiesemények miatt - a megye 1849 első három hónapjában császári katonai megszállás alatt volt - a megyében újoncozást csak a császáriak elvonulása után tudták végrehajtani. Egyes szórványos források azonban ez alatt az idő alatt is jelentős gerillatevékenységet sejtetnek. Mint már fentebb utaltunk rá, a nemzetőrök és a honvédek mellett irreguláris csapatok is harcoltak az osztrák és az orosz csapatok ellen. Ezeknek a csapatoknak a megszervezése, ellátása a megye kormánybiztosának, Repetzky Ferencnek a feladata volt. Elöljáróban néhány életrajzi adattal szolgálnék Kossuth Lajos teljhatalmú kormánybiztosáról. Repetzky Ferenc 1801-ben Mucsinyban született. 1824-ben Kisterenyére költözött, miután feleségül vette az ottani földbirtokos lányát, Ternyei Esztert. Bár kevés iskolával rendelkezett, a megyei élet alsóbb szintjein teljesített közszolgálatot, mint a losonci és a füleki já-101-