Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Cs. Sebestyén Kálmán: A köz- és magánszféra határán (A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban)

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE A köz- és magánszféra határán (A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban) Cs. Sebestyén Kálmán Az alapok A Salgótarjáni Lapokban 1904-ben a következő sorok jelentek meg: „Szükségünk lenne egy községi kaszinóra! Ha van Losoncnak, Balassagyarmatnak kaszinója, miért ne lehetne Salgótarjánnak, Nógrád megye legnépesebbb községének, mely intelligencia dolgában éppen nem áll amazok mögött? Ez a kaszinó lenne találkozási helye a községháza tisztviselői karának, az iparvállalatok tisztviselőinek, a földbirtokos osztálynak, papságnak, az iparosoknak, kereskedőknek." Feladatául azt tűzi ki a cikk, hogy „az emberek összeszoknának és lassanként kifejlődnek az összetartozás érzete a polgárok között. Megszűnnék az a bizonyos lenézése egymásnak, a címkórság, rangkülönbség és nemes gyümölcsöket teremne a valódi demokratikus érzés...„<'» Pedig kaszinó jellegű egyesülés korábban is, s az adott időszakban is működött. A községi kaszinó 1876-os megalakulása a tisztikarok (acélgyári, bányai, községi) egymás mellett élésének az adott korszak mintáit követő terméke volt. Ebből következően szűkkörű, zárt, az alacsonyabb társadalmi státussal rendelkezők számára bevehetetlen. A Casino a „művelt társalgás, szíves kedélynemesítő élvezetek, a tudomány, irodalom, művészet és egyéb közhasznú intézmények pártolása," azaz a „községi intelligencia" társadalmi életének szervezését tűzte ki célul.'

2

» Gyors kiüresedését mutatja, hogy alig tíz éves működés után az acélgyár tisztikara - Wabrosch Béla szavaival - „...1888-ban érezte át a kulturális szükségét egy műveltségéhez illő Casino alapítására." Az új egyesület az 1901-ig Salgótarjánban működő vezérigazgatóság és a gyár tiszti-, tisztviselői karára alapult. Ugyanakkor ez jelzi a belső differenciálódást is, mivel a Casino szervező magja a korábbtól működő Acélgyári Olvasókör középfokú végzettséggel rendelkező tagjai közül került ki.

(3) Az elkülönített gyári telep mellett a községben is létrejött egy új szerveződés, mely a Salgótarjáni Casino Egyesülettel ellentétben „a közművelődés és a karának felvirágoztatására szükséges erők gyűjtésé"-ben határozta meg feladatát. A Salgótarjáni Polgári Kört a számban gyarapodó, igen mozgékony réteg, az iparosok és kereskedők hozták létre. E társadalmi kör szervezése és egyben a község fejlesztésének fölvállalása számukra - a vállalatok kettős hatása, az elkülönülés és szorítás párhuzamos jelenléte miatt - gazdasági szempontból is lényeges kérdés volt. Ez jelenik meg az 1906. évi alapszabály - megújításánál, s ez csendül ki az egyesület hivatalos közlönye, a Salgótarján és Vidéke vezércikkéből a támadásokra válaszolva: „Útbaigazításul azoknak, kik vagy rossz információ, vagy az ellenünk szőtt intrika folytán a Polgári Kör működése és intenciója felől hamis véleményen vannak, programunkat egyetlen szóval kifejezni: Polgári összetartás!... Összetoborozni a polgárokat, hogy saját jól felfogott érdekükben megmozdítsanak minden követ, ami a község gazdasági és kulturális fejlődésének útjában áll -39-