Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Cs. Sebestyén Kálmán: A köz- és magánszféra határán (A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban)

és hogy elhárítva az akadályokat, bevezessen bennünket abba az állapotba, mely községünket nagyon is kérdőjeles jövője felől némiképpen is megnyugtatja a szkeptikus lelkeket."*

4

* A pártpolitikai érdekek a századfordulón Salgótarján egyesületi életébe is belenyúltak. Pontosabban a két szféra - a politikum és az egyesületi - nem különült el. Mindkettő szervező ereje ugyanaz a társadalmi kör, s ezek állásfoglalásait elsősorban nem ideológiai ellentétek képezték ezen időszakban, hanem gazdasági érdekek. A helyi hatalom gyakorlása, s az ehhez kapcsolódó módszerek is ebből a szempontból váltak hangsúlyossá. Felszínre kerülésük, s hatékonyságuk szempontjából az egyesületi forma volt az elsődleges. E mögött természetesen a politikai polarizálódás is látható, hisz a Polgári Kör főként a függetlenségi párti és a velük szimpatizáns személyek gyűjtőhelyévé vált. Mutatja ezt az is, hogy Salgótarjánban - a megye más jelentősebb településeitől eltérően - az 1900-as évek elején nem jött létre az országos pártpolitikát leképező, a helyi „ellenzéket" összefogó függetlenségi és 48-as kör, mivel ennek funkcióit a Polgári Kör töltötte be. A községi képviselőtestületben azonban nem, vagy csak elvétve tudták akaratukat érvényesíteni a patriarchális jellegű földesúri hatalommal szemben. Az igény jelenléte és folytonosan erősödő kifejeződése a helyi társadalom ügyeinek intézésére, a beleszólás formáinak szélesítése az összeütközések sorát idézte elő, mely elvezetett a Polgári Kör működésének felfüggesztéséhez. Az államhatalom által is támogatott községi önkormányzat nem adott teret a gazdaságilag megerősödő középréteg törekvéseinek. Kompaktsága miatt így időlegesen maga alá tudta gyűrni, azonban gazdaságilag nem tudta megtörni. A feszültségek levezető szelepét és a községi kaszinó iránt megnyilvánuló igényt igyekezett kielégíteni az 1912-ben alakult Salgótarjáni Polgári Kaszinó. Nevében ugyan szerepel a polgári jelző, azonban tevékenységében a hagyományokhoz ragaszkodott, s arra a bázisra épült, mint elődje. Néhány éves működése mégis változást jelez. Mivel tagjainak többsége a községi képviselőtestületnek is résztvevője (főként virilis jogon), a döntések előkészítésének informális csatornáit nyitja meg. A folyamat eredménye, hogy lassan háttérbe szorul a szabadelvű földbirtokos Szilárdy-család körül kialakult kör, s az önkormányzat működésében, ha sokszor áttételesen is, megjelennek a vállalati érdekek. Az 1910-es évek elején a vállalatok aktivitása növekedett, illetve a község kötelékébe bekerült, iparban foglalkoztatottak aránya jelentőssé vált. Egyértelmű megnyilvánulása, hogy mikor 1909 januárjában Tóth Gyulát, a „polgárság képviselőjét" választották meg községi bírónak, olyan hangok is hallatszottak, hogy az új bírót a „vasgyár vezetősége" munkásainak kirendelésével segítette erre a posztra.<

S) Az acélgyár azzal is befolyásolta a község politikai életét, hogy munkásainak az I. világháború végéig nem engedélyezte szakszervezet alakítását. Mivel aki a szakszervezetekbe belépett, az automatikusan a Szociáldemokrata Párt tagja is lett, a Rimamurány vezetőségének tiltása komolyan visszavetette a szervezést. A gyár vezetősége az olvasókört és a kaszinót is „testületként" fogadta el, s főként az épületek és a berendezések biztosításában nyújtott nekik segítséget. Az 1890-es évek közepére mindkét egyesület rendelkezett önálló épülettel. Hasonló támogatást kapott a századforduló után alakult gyári sportegyesület, melynek előzményei az olvasókörben és a kaszinóban teremtődtek meg. Az acélgyár Angliát is megjárt műszaki tisztviselőinek kezdeményezésére a Salgótarjáni Sport Egyesületet azért hozták létre, „hogy a gyári ifjúsággal a sportot megkedveltessék, hogy az akkor divatozó vasárnapi korcsmázás helyett a zöld gyepre szoktassák őket."

(6) Az atlétika és a „football játék" mellett a torna és turisztika művelését vették tervbe. Ezek kevésbé felszerelésigényesek, mint a korábban divatozó korcsolya, vívó, stb. sportok, így a munkások aktív bekapcsolódására adtak lehetőséget. -40-