Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Bódi Györgyné: Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Nyomdák, sajtó, könyvkiadás Salgótarjánban a kezdetektől 1945-ig Bódi Györgyné A 18-19. század Európájának általános, meghatározó vonása a polgárosodás. A modern gyáripar, a városiasodás, a bonyolult hivatali apparátus kiépítése, az általános tankötelezettség bevezetése, a szakképzés, a felsőfokú iskoláztatás elterjedése előidézője és következménye a nyomdaipar, a könyvkultúra és a könyvhöz kapcsolódó intézmények terjedésének. A nyomdatermékek szolgálják a tanulást, a szórakozást, a gyors tájékozódást, az ügyviteli munkát. Mindezt anyanyelven, nagy mennyiségben, olcsón szerette volna magának tudni a városok, majd a falvak népe is. Mondhatjuk a 19. században az olvasás társadalmi méretűvé vált, a hivatásukból adódóan olvasók mellett megsokszorozódott az ún. átlagolvasók száma. A nyomdák, a kiadók az üzleti haszon reményében gondoskodtak arról, hogy ezen igényeket kielégítsék. Elterjedt a tudományos és szakirodalom, az ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő olvasmány, a szépirodalom, az ifjúsági és női irodalom, a pedagógiai olvasmányok, az útikönyvek és térképek és a havi, heti, napi formában friss információt nyújtó sajtó. 1812-ben elkészült König és Bauer hengeres gyorssajtója, amely gyorsan, nagy példányszámban, csökkenő nyomdai költséggel készítette az újságokat. Magyarországon 1840-ben alkalmazták először. 1846-ban a rotációs gép feltalálása megnyitotta az utat a több százezer példányszámos lapok előtt. Hazánkban először 1872-ben készült újság rotációs géppel. Az egyéb technikai találmányok, mint a Linotype-gép, majd a Monotype-gép a szedési folyamatokat korszerűsítették. Magyarországon először 1900- ban a Budapesti Hírlapot szedték ezzel az eljárással. Az illusztrációs igények kielégítését szolgálta a litográfia (kőnyomtatás - síknyomás - a zsír és a víz ellentétes tulajdonságait felhasználva) majd az offszetnyomás (alumíniumlemez a fotó nyomóformára vitelében). A könyvek kötése is rohamosan terjedt (vászon, félvászon, papírkötés, fűzött). Szükségszerűen fogalmazódott meg a szerzői jogvédelem is. Anglia 1709-ben törvényben rögzítette a copyright-jogot. 1886-ban az ún. berni konvenció megállapította a nemzetközi kölcsönösség alapelveit a szerzői jogvédelmi területen. Hazánk történetében 1848. április 11-én született meg a nyomdaipar, a kiadás polgári szabadságjoga. A XVIII. t. с kimondta, hogy gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közöl-85-