Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Vers László: Miskolc ipara és kereskedelme az első világháborút megelőző években

pedése révén mindenekelőtt a bőr-, a gabona-, a gyapjú-, a szén-, a fa- és az iparcikkek kereskedelme lendült fel. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelem irányultságában is változás következett be, hiszen a nemzetközi kereskedelemmel szemben a belföldi kereskedelem vált dominánssá. A gazdaság „militarizálódás"-ának jegyei az 1910-es évektől követhetők nyomon. Ez az időszak konjukturális periódusnak tekinthető, mivel az országos tendenciákkal összefüggésben ekkor jelentkeztek az első világháborút megelőző időszak kiemelkedő gazdasági eredményei.

(!í) Az első világháborút megelőző években Miskolcon a bevetett termőterületek nagysága 2.621 hektár volt. Ebből is a szemestermények foglalták el a legnagyobb területet, különösképpen a búza vetésterületének nagysága figyelemreméltó, 1076 hektár volt. A szemestermények termesztése városélelmezési, kereskedelmi szempontból egyaránt jelentős volt és országos viszonylatban is több szempontból figyelemreméltó. Az utóbbi bizonyításaképpen: Magyarországon az 1910-es években Miskolcon érték el a legnagyobb termésátlagokat (19,6 mázsa/ha), megelőzve az olyan híres gabonatermő vidékeket, mint Bácska, Bánát.

(,;

> A mezőgazdasági termelés belterjességének köszönhetően jelentős volt a takarmánytermesztés is, amellyel elválaszthatatlan kapcsolatban állt a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlődése. A terméshozamot részben a vetésterület (ugar) bővítésével érték el. A terméseredmények a gazdaságosság növekedésével, a belterjes művelés uralkodóvá válásával és a mezőgazdasági népesség csökkenésével álltak összefüggésben. Miskolcon a gőzcséplőgépek elsősorban a nagy és a középgazdaságok állományába tartoztak. A sorvetőgépek a közép- és a kisgazdaságokban terjedtek el mindenekelőtt. A lovas cséplőgépek viszont egyértelműen a kisgazdaságok eszközei voltak.

(,()) Ami pedig a foglalkoztatottság arányváltozását illeti, kiemelésre méltó, hogy 1910-ben Miskolc összlakosságának mind^ össze 4,5 százaléka, azaz 2318 fő élt mezőgazdaságból/

1 •> Az első világháborút megelőző években az ipari szektor túlsúlya sokkal jelentősebb volt, mint a mezőgazdaságé. Ez magától értetődő, ha figyelembe vesszük Miskolc földrajzi helyzetét és a társadalmi munkamegosztásban évszázadok során kialakított helyzetét. A város lakosságának jelentősebb része iparból élt. Az aktív keresők száma 9010 fő volt és 20863 eltartott.

(l2> Ez azt jelenti, hogy a város lakóinak 2/3-a ipari tevékenységből biztosította megélhetésének alapját. Az aktív iparosok 2172 üzemben dolgoztak. Ha az aktív keresők és az üzemek számát összevetjük, akkor nyilvánvaló, hogy az iparosok zöme kisüzemi alkalmazott volt. A korabeli statisztikai adatok szerint a 2072 üzemből 808 számított kisüzemnek, amelyekben átlagosan 1-5 fő volt az alkalmazottak létszáma. Ezek az üzemek a város ipari munkásságának egyharmadát foglalkoztatták. A Miskolcon lévő összes üzem, vagy műhely 1,4 százalékát kitevő nagyüzemben, összesen 27 gyárban az ipari munkásság 49,9 százaléka dolgozott. Ilyen nagyarányú monopolizáltságot e korszakban Magyarországon Budapesten kívül sehol sem tapasztalhatunk. Miskolc kereskedelmi forgalomból élő lakosainak száma 4775 fő volt.

(13) Ennek a rétegnek a mobiltságát bizonyítja az, hogy szerepük nem csupán helyi vonatkozású volt, hanem felvidéki jelentőségű is, tevékenységük külkereskedelmi orientáltságúnak minősíthető. A kereskedőréteg irányultságának egyik területe Balkán volt, mint ahogyan a Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara egyik tájékoztatója is utal: „Hazánk szorosabb értelemben vett magas politikai érdekeitől indíttatva természetszerű kötelessége a magyar közgazdasági politikának a termelés fokozása, hogy a Balkáni piacokért meginduló nemzetközi versenyben alul ne maradjunk."*

14

* Az 1910-es évek gazdasági konjuktúrájának hanyatló korszaka és kedvezőtlen hatása 1912-től nyomon követhető. A visszaesés együtt járt a militarizálódással. Ennek elsődleges jele -67-