Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Vers László: Miskolc ipara és kereskedelme az első világháborút megelőző években

1482 volt) ugyanolyan színvonalon és az építőipart leszámítva ugyanazokban a szakmákban, mint a korábbi századokban.^ A kapitalizmus időszakának Miskolca történelmében minden esetben a kis- és a nagyipar, valamint a kereskedelem egymás mellett élését és egymáshoz viszonyított jelentőségét kell elsődleges figyelemben részesítenünk. A kis- és a nagyipar egymáshoz való viszonya fordított arányban jelenik meg. A folyamatok hátterét minden esetben a pénzügyi intézetek által biztosított tőke teremtette meg. A dualizmus időszakában a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara kimutatásai szerint 6 nagy pénzintézet jelent meg Miskolcon. (Korábban csak az 1845-ben létesült Miskolci Takarékpénztár Rt. létezett-alapítási éve: 1845). Ezek a következők voltak: 1867 1869 1878 1893 1903 1905 Ezek a hitelintézetek 11 nagyipari vállalat létrehozásában voltak érdekeltek, ezek alaptőkéjének nagyobb részét biztosították: Borsod-Miskolczi Gőzmalom - 1864 Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje - 1869 Központi Gáz- és Villamossági Rt. Légszeszgyára - 1882 Első Miskolczi Szikvízgyár - 1896 Martha Géza reszelőgyára - 1890 Miskolczi Gőzmalom Rt. - 1892 Felső-magyarországi Cukorgyár - 1892 Kun Lajos vas-rézbútor és lakatosárugyára - 1894 Szilágyi- és Discant gépgyára és vasöntödéje - 1896 Miskolczi Villamos Rt. - 1897 Miskolczi Halkonzervgyár - 1899 Az 1867-1900 közötti időszakban a társadalom szerkezetében is jelentős változás következett be. A19. század utolsó harmadában a lélekszám 10808 fővel növekedett, az első világháborút megelőző évtizedben pedig 8365 fővel. Ennek eredményeként Miskolc lakossága 1910- re elérte az 51459 főt.

(5

> A korabeli statisztikai adatok elemzése után megállapítható, hogy az első világháborút megelőző években jelentősen csökkent az őstermelő foglalkozásúak száma. A népességnövekedés a természetes szaporulat mellett mindenekelőtt a nagyipari munkásság számaránya növekedésének tudható be, ami elsősorban a bevándorlásnak, betelepedésnek köszönhető. Nyilvánvalóan ezzel áll szoros összefüggésben az un. szolgáltatói szféra alkalmazottainak létszámnövekedése is. A lakosság lélekszámának emelkedésében lényeges tényezőnek tekinthető a zsidók bevándorlása is.*

6

' A 19. század végén a Galiciából történő zsidóbevándorlás Miskolcot sem kerülte el. A városba betelepülők elsősorban a hitel- kereskedelmi életet monopolizálták, betöltve azt az űrt, amelyet az egykori, 18. században betelepült és'-időközben elvándorolt örmény-görög kereskedők hagytak maguk után.

(7) Az un. görög kereskedők mindenekelőtt a borkereskedelmet monopolizálták és a levantei árúk értékesítői voltak elsősorban. A zsidók beteleMiskolczi Hitelintézet Borsod-Miskolczi Hitelbank Miskolczi Takarékegylet Borsod-Miskolczi Takarékpénztár Miskolczi Kereskedelmi Gazdasági Bank Miskolczi Népbank

(4) -66-