Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Milan, Šoka: Kiadói tevékenység Besztercebányán

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Kiadói tevékenység Besztercebányán Milan Soka Köztudott, hogy a kultúra és a tudomány fejlesztése a lokális, a regionális, a specializált és a központi múzeum fontos küldetése. Gyűjtemények létrehozása, azok tudományos és nevelő céllal történő felhasználása, a publikációs és a kiadói tevékenység a múzeumi munka indokolt és elválaszthatatlan része. A kutatás eredményeihez való hozzáférhetőség ezen formája a gyűjtemény tudományos célú felhasználása szempontjából elsődleges, s lehetővé teszi az információ áramlást egyrészt szakmai, másrészt a széles nyilvánosság felé, s teheti mindezt a kulturális és nevelő funkcióval rendelkező gyűjtemény propagálásával, népszerűsítésével. A kiadói tevékenység a múzeum küldetésének a már említett két feladatából adódik. A kiadói tevékenység minősége elsősorban az emberi erőforrás szakmai megbecsülésétől függ. Nem kis szerepet kap ebben a folyamatban a társadalmi légkör, a múzeum irányítása és elhelyezkedése vertikális és horizontális szempontból a társadalmi érdekek és igények rendszerében. Ez mobilizáló és motiváló elem a szakemberek és a tudományos munkatársak számára, amely visszacsatolásként pozitív hatással van a múzeum feladatára: a gyűjtemény bővítésére és feldolgozására. Meg kell említeni, hogy az egyes feladatok és tevékenységek belső összhangjának legnagyobb ellensége a kedvezőtlen külső beavatkozás: pl. háborús események, politikai és társadalmi változások, valamint gyakori adminisztratív - bürokratikus átszervezések. Hatásuk a szakmai munka szempontjából katasztrofálisak. Ezek leggyakrabban az anyagi eszközök csökkenését hozzák magukkal, azok kedvezőtlen hatását a szakmai bázisra és tevékenységének korlátozására, ennek eredménye a rövid vagy hosszú távú stagnálás. A továbbiakban szeretnék rámutatni arra, hogyan jelennek meg ezek a tendenciák a felvázolt kontextusban, ül. milyen módon befolyásolják ezek a besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum kiadói tevékenységét, melynek gyökerei a múlt század végéig nyúlnak vissza. A több mint százéves múlt lehetőséget, széles teret ad az adott probléma megvilágítására. Ezenkívül meg kell említenem, hogy a konferencián való fellépésem a Nógrádi Történeti Múzeummal való együttműködésem, munka- és baráti kapcsolataim kifejezése. A Besztercebányai Közép-Szlovákiai Múzeum elődje a lokális tevékenységű, de Zólyom megye regionális jellegű elemeit is tartalmazó Városi Múzeum, amely 1898. július 12-én a Városi tanács jóváhagyása után kezdte meg tevékenységét. Ezzel a hivatalos adminisztratív aktussal teljesült a lelkes polgárok és régiséggyűjtők akarata, igyekezete: Besztercebánya gazdag történelmének, amely akkor a városi levéltár gyűjteményére támaszkodott, külső prezentálása. E nemes gondolatot támogatta a Július Csesznák által 1894-ben létrehozott Besztercebánya Történeti és Régészeti Társasága. -61-