Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Cs. Sebestyén Kálmán: A köz- és magánszféra határán (A civil társadalom néhány elemének változása Salgótarjánban)

get folytattak, mint pl. a Magyarországi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyletének salgótarjáni csoportja, vagy az Országos Ügyész Szövetség helyi csoportja. Speciális jellegük miatt szűk társadalmi csoportokat érintettek, s nem játszottak szerepet a község társadalmi életében. Kötődésük erősebb volt az országos központokhoz. A vállalati elkülönülést, illetve a társadalmi helyzetet megtestesítő egyesületi kört a szakmai-érdekvédelmi jellegű szerveződéseken túl, keresztül szabdalta egy másik, zártságot kifejező dimenzió, a vallás. Az 1880-as években több egyesület alakult, amely a jelentős számú izraelita lakosság (1870-től a folyamatosan növekvő népesség állandósuló 6-7 százaléka) összefogását végezte. Új jelenség e körben, hogy célul a segélyezést, hittársak támogatását tűzték ki. (Chevra Kadischa, Nőegylet). A kifejezetten vallásos cél az orthodox hitközség 1895-ös megalakulása után válik egyesületszervező erővé. Hasonlóan ebben az időszakban - a valláspolitikai törvények országos hatásának megfelelően - indul meg más felekezetekben is az önszerveződés. 1900-ban a Római Katolikus Olvasókör, két évvel később az Evangélikus Önképzőkör jelzi a tendenciát. A Katolikus Olvasókör azonban azzal, hogy az „erkölcsi alkalmasságot" helyezi a vallási hovatartozás elé, s a tanulni, szórakozni vágyó keresztényeket felekezeti különbség nélküli egybetartása a célja, igyekezett a kaszinó-szerepkör hallgatólagos betöltésére is. Vonzásköre átnyúlt a vállalati telepek határain is, s így a Polgári Körtől burkoltabban, de a civil szféra egyik jelentős szervezeti kerete lett. A felekezeti egyesületek hatása más szempontból is nagyobb, mint az alakuláskor megfogalmazott célokból következik. A vallási jelleg csökkenti a társadalmi helyzetből eredő elkülönülést, így ezekben a szervezetekben a zártság nem vertikálisan, hanem horizontálisan jelentkezik. Mindegyik a segélyezésre saját tagjai és hittársai között nagy hangsúlyt fektetett. A szociális feszültségeket ez ha nem is képes megoldani, de észrevehetően csökkenti. A századforduló után ugyanilyen irányba hatnak a „felekezet nélküli" karitatív tevékenységet folytató szerveződések. Salgótarjánban e körbe tartozik a József Asztaltársaság, mely szegény sorsú gyermekek felruházását tartotta egyik fő feladatának, vagy a Leányegylet, mely az önképzés mellett a segélyezést is célul tűzte ki. Az országos hálózatra támaszkodó József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület Bizottsága és a Vöröskereszt Egylet Salgótarjáni Fiókja nevében is kifejezi irányultságát. Ezen időszak helyi sajtója is érzékeli az egyesületi élet tematikus és formai átalakulását, melyben a fő terület a kaszinókról, olvasókörökről egyre inkább a szociális érzékenységet megjelenítő önszerveződésekre helyeződött át. Annál is inkább, mert markánsabban rajzolódtak ki az új társadalmi feszültségek, ezen belül pedig középpontba a „munkásügy" került. A sajtó főként a hiányok kimutatását tartotta feladatának. Erveit a mentőegyesület megalakítása mellett, mert „Salgótarjánban a gyárak- és bányákban (sic!) dolgozó ezrek a napnak minden pillanatában élet- és halál között lebegnek"; hangsúlyozta a gyermekvédelem fontosságát, mert „szerte e hazának majdnem minden nagyobb városában a hölgyek lelkes pártfogása mellett megalakultak a Gyermekvédő Liga bizottságai, csak minálunk Salgótarjánban csöndes minden". Más helyen az alkoholizmus hatásairól értekezvén megállapították, hogy a karitatív egyesületek erre nem figyeltek oda. „Állítasson fel Salgótarján társadalma egy ..."tea és leves-csarnokot" és ezáltal kielégíti azt a csúf sebet, mely a saját testét ékteleníti el."

(8) A figyelem tehát a civil társadalom kiépülésének karitatív jellegű hézagaira irányult, melyet a polgári összefogás szükségességének követelése toldott meg. A javasolt egyesületek azonban nem jöttek létre. Az I. világháború kirobbanása után az egyesületi élet részben törvényi szabályozás következtében, részben pedig mert egyre több férfit hívtak be katonának, erősen beszűkült. Ez -42-