Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Maga János Konferencia, Balassagyarmat - Kapros Márta: Manga János, a Palóc Múzeum etnográfusa

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 NÉPRAJZ ETHNOGRAPHIE Manga János, a Palóc Múzeum etnográfusa Kapros Márta Manga János Nógrád megyei tevékenysége szervesen illeszkedik tudományos életművébe. Ide kapcsolódó kutatási eredményeiről szó esik a konferencia tematikus közelítésű előadásaiban. A szempont, amivel módomban áll a kirajzolódó összképet bővíteni, árnyalni, abból fakad, hogy Manga János - némi megszakítással - 1949-től 1960-ig a balassagyarmati múzeum néprajzosa volt.(

!) Ezen időszakra eső munkásságának áttekintése példázza azt a programot, amit ő maga - a néprajztudomány egészére vonatkoztatva - egyik írásában így fogalmazott meg: „Néprajzi gyűjtéseinket és kiállítási, publikációs lehetőségeinket tervszerűen kell felépítenünk és összehangolnunk, mindig meghatározott kutatási szempont szem előtt tartásával..."& Manga János nem véletlenül kérte a balassagyarmati állást. Gazdag kutatási tapasztalatokkal rendelkezett az Ipoly túloldalán fekvő falvakból, s a Néprajzi Múzeum munkatársaként többször járt a mai Nógrád megyében is.<-'> Fennmaradt gyűjtési dokumentációiból <

4

> jól körvonalazhatók az 1947-től mind gyakoribb nógrádi kiszállások konkrét céljai: a centenárium alkalmából rendezendő országos kiállításhoz 1848-as emlékek után kutatott, főleg megyénk keleti felében; résztvevőként tanulmányozta a búcsújárás szokását Mátraverebély-Szentkúton;<

5

> körültekintő gyűjtést végzett a hasznosi „Mária-látó asszony"-hoz kapcsolódó vallásnéprajzi kérdéskörben.

(G) Ugyancsak résztvevőként Honton leírta, mozzanatonként végigfotózta a kiszejárást, virágvasárnapi körmenetet, Pásztón a betlehemezést, s lejegyezte a kapcsolódó zenei anyagot. Emellett, amerre megfordult, adott kutatási témáján kívül is lencsevégre kapott mindent, amit néprajzi szempontból érdekesnek talált: viseletet, lakóházat, szakrális szabadtéri emlékeket, gazdasági munkákat stb.<") Kinevezését követően hozzálátott a balassagyarmati múzeum súlyos háborús károkat szenvedett gyűjteményeiből a néprajzi anyag számbavételéhez, rendezéséhez.

<8) Még ez évben a múzeum megnyitja kapuit a nagyközönség előtt. A bemutatók közül számunkra kiemelendő a kendermunkákat igényesen feldolgozó, a maga korában újszerűen installált kiállítás, amelynek elkészültét már Manga János neve fémjelzi.<

0) A szükséges kiegészítő tárgygyűjtéseken túl, figyelmet érdemel a kenderfeldolgozás folyamatát fázisonként rögzítő, több községben is elkészített fotódokumentációja. A muzeológiai feladatok mellett Manga János intenzív kutatómunkájának eredményeként 1950-ben megjelent a Néprajzi Múzeum füzetei sorozatban a „Nógrádi dudások" című munkája, amely méltán mondható a Nógrád megyei néprajzi irodalom egyik gyöngyszemének. A16 dudáshoz kötődő anyag feldolgozása az egyéniségkutatás módszerének alkalmazását példázza. A dudások személyére, a játék elsajátítására, játéktechnikájuk sajátosságaira kiterjedő elemzést a szerző a vidék gazdasági, társadalmi közegébe ágyazva tárgyalja, figyelvén az időbeli változásokra. A dudakészítés technológiájának részletes bemutatása mögött érezhető a pásztorművészet elmélyült tanulmányozásán iskolázott kutató jártassága. Manga szem előtt tartja a -213-