Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - †Dupák Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945–1948 közötti történetéhez

A helyettes parancsnok január 2-án indult el a megbeszélésre, amikor a rendőrségi épület kapujában összetalálkozott a Pártközpont pártszervezéssel megbízott két képviselőjével. Az egyikőjükben felismerte Tóth Bélát, a miskolci MOKAN COMITE ellenállási csoport volt vezetőjét, akivel együtt tevékenykedett Miskolcon 1944 őszén. A másik személy Farkas Mihály volt. A találkozás részleteire Kilczer Béla így emlékezett vissza 25 évvel később: »... Amikor kiléptem a rendőrség kapuján, gondolkozva, hogy merre is menjek, ez cca. (sic!) de. 10 óra tájt lehetett, éppen akkor állt meg a rendőrségi épület előtt egy orosz egyenruhás által vezetett dzsipp, amelyből két asztrahán prémes és kucsmás, fekete kabátos alak kászálódott ki." Tóth Béla bemutatta Farkas Mihályt, majd kijelentette, »... hogy ő (Tóth Béla - D.G. megj.) mint Miskolc területi főispán jelent meg itt. Ekkor mindjárt felkértek - folytatja visszaemlékezését Kilczer Béla -, hogy küldjek küldötteket szerte a városba és rendeljük be a feltalálható összes kommunista és szociáldemokrata elvtársakat. Én azonnal visszamentem a rendőrségre, az őrszobánkból mozgósítottam a küldöncöket, hogy az összes ismert elvtársakat azonnal hívják, illetve hozzák be. <

5

> Mivel a kiürítés parancs érvényben volt, az összejövetelt Kilczer Béla Liget utcai lakásainak egyikében tartották meg, ahol megalakították az MKP Salgótarjáni Szervezetét, amely kezdetben - egyes visszaemlékezések szerint - mintegy harminc főt számlált. Titkárnak Kerekes Sándort, helyettesének Sulyok Sándort és propagandistának Alics Jánost választották. A vezetőség további tagjai voltak Balga Antal, Gólián András, Fazekas Sándor, Hermann Ferenc és Szoó Pál. <

6

> Itt érdemes megjegyezni, hogy a városi vezetőség elnevezése 1945 és 1948 között többszörváltozott. 1945 első hónapjaiban MKP Salgótarjáni Szervezet Vezetőségének, 1945 júniusában MKP Salgótarjáni Titkárságának, 1947 decemberéig MKP Salgótarjáni Szervezete Vezetőségének, ezt követően MKP Salgótarjáni Városi Titkárságának nevezték, majd az 1948-as pártegyesülésig MKP Salgótarjáni Városi Bizottsága név alatt működött. A fenti ülésen Kilczer Bélát jelölték polgármesternek, akit pár nappal később a szovjet városparancsnokság is megerősített tisztségében. A vezetőség megalakulásával kezdetét vette a pártépítés, amely - fő vonásaiban - megegyezett az országos pártszervezési gyakorlattal. Szervezési elv volt, hogy településenként csak egy helyi szervezet lehet, és az alapszervezetek részei a helyi szervezetnek. A központi és a helyi szervek közvetlen kapcsolatát közvetettel helyettesítették. Több megyét átfogó, ellenőrző és irányító hatáskörrel kerületi titkárságokat állítottak fel. A miskolci Észak-Magyarországi Kerületi Titkárság létrehozását 1945. január 12-én határozták el. Ez alá tartozott Nógrád megye, pontosabban a salgótarjáni pártszervezet, amely 1945 nyaráig, - az MKP Nógrád Megyei Bizottságának létrehozásáig - járási és megyei feladatok is ellátott. Majd a megnövekedett létszám és feladatok új szervezeti formák és keretek létrehozását vetették fel. Az MKP Szervező Bizottságának 1945. április 20-i ülése úgy döntött, hogy a megyét, amelynek feladatait a salgótarjáni pártszervezet látta el, kivonja Miskolc alól és az országban elsőként a Központi Vezetőség irányítása alá helyezi. A legális tömegpárt megteremtésére irányuló erőteljes szervezőmunka eredményeképpen Salgótarjánban 1945 januárjában 3420, júniusában 2054, októberében 3668 fő volt a párt tagja.<") Ha ehhez hozzáadjuk a város vonzáskörzetéhez tartozó települések párttagjainak szá-139-