Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)
Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - †Dupák Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945–1948 közötti történetéhez
A második részben a párt tevékenysége során keletkezett dokumentumok általános bemutatására kerül sor, amelynek keretében olyan forrásokkal és eseményekkel ismertetem meg a Tisztelt Olvasót, amelyek eddig nem kerül(het)tek publikálásra, illetve más aspektusban olvashatók a helytörténeti irodalom lapjain. /. Az MKP Salgótarjáni Szervezetének megalakulása, a hatalom megragadásának folyamata 1944/1945 fordulóján lezajlott hadműveletek következtében szétesett a polgári államgépezet és az önkormányzati rendszer. A vidéki közigazgatási tisztviselők nagy része különböző okok miatt - kiürítés rendelet, katonai szolgálat, félelem - elhagyták szolgálati helyeiket, és ahová nem, vagy csak jóval később tértek vissza. A frontvonal eltávolodása, és az orosz katonai csapatok jelenléte tette lehetővé az MKP szervezetek megalakulását, és azt, hogy ők töltsék be a közigazgatás szétesésével létrejött igazgatási-politikai vákuumot. A fenti általános megfogalmazás Salgótarján esetében is helytálló. A város közigazgatási, politikai és gazdasági elitje 1944 novemberében és decemberében elhagyta a várost. Az igazgatási szakemberhiányt jól jellemzi Kilczer Béla polgármester 1945. február 24-i jelentése, amely szerint „Polgármesteri székem elfoglalása" (1945. január 2. - D.G. megj.) alkalmából a szervezett városi tisztviselői és alkalmazotti létszám 69 fő volt. Ebből 56 állás be volt töltve. Az 56 tisztviselőből és alkalmazottból 37 elmenekült vagy katonai szolgálatot teljesít. Rendelkezésemre tehát csupán 19 alkalmazott állott, tisztviselő csak 12, azonkívül 2 szülésznő és 5 altiszti 3 ) Tehát ez az állapot lehetőséget teremtett a baloldal, mindenekelőtt a kommunistáknak, hogy szervezetük megalakításával átvegyék a település vezető pozícióit. A Vörös Hadsereg alakulatai 1944 december 25-én szállták meg Salgótarjánt. Pár nap múlva a városban élő kevés számú illegális kommunista megpróbálta a szovjet katonai parancsnokság segítségével megalakítani a most már legális pártot, azonban kérésükre a szovjetek kijelentették, hogy „...hem a pártszervezet megalakítása a célunk, hanem a fasizmus kiűzése."< 4) De megnyugtatásként közölték, hogy a front elvonultával pártszervezéssel foglalkozó magyar szervezők fogják segíteni az MKP helyi szerveinek megalakítását. Ez így is történt. 1944 utolsó napjaiban a városi rendészeti szervek szétesése következtében megingott közrend és a közbiztonság helyreállítása céljából dr. Varga Kálmán ügyvéd vezetésével polgárőrség szerveződött. E testület helyettes vezetője Kilczer Béla volt. A csoport az újtelepi városrészen álló rendőrkapitányság épületében rendezkedett be. 1945 első napjaiban a szovjet katonai parancsnokság elrendelte a városrész polgári kiürítését, és az itt levő középületek - köztük a rendőrség - lefoglalását. Ennek elkerülése érdekében Varga polgárőrparancsnok Kilczert bízta meg, hogy kezdjen tárgyalásokat a katonai városparancsnoksággal. -138-
