Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)
Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - †Dupák Gábor: Az MKP Salgótarjáni Szervezetének irata. Adatok és források Salgótarján 1945–1948 közötti történetéhez
XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Az MKP Salgótarjáni Szervezetének iratai w Adatok és források Salgótarján 1945-1948 közötti történetéhez Pupák Gábor Bevezető Salgótarjánt 1922-ben nyilvánították rendezett tanácsú várossá. A magasabb közigazgatási státus elnyerésének 75. évfordulója alkalmával rendezett ünnepségeken egyre többször megfogalmazódott egy új várostörténeti monográfia iránti igény. Ennek jogossága érthető, hiszen éppen negyedszázaddal ezelőtt, 1972-ben jelent meg a Salgótarján története című összegző kiadvány, amelynek szemlélete és - a 20. századdal foglalkozó - néhány megállapítása fölött alaposan eljárt az idő. Napjaink történetírása folyamatosan értékeli át a magyarság történeti korszakait, eseményeit, közéleti szereplőinek tevékenységét. E folyamat óhatatlanul kihat a helytörténetírásra is, és különösen Salgótarján esetében válik egyre időszerűbbé. Az újfajta történelemszemlélet már hozott eredményeket. Gondoljunk Förster Kálmán egykori polgármester tevékenységének megváltozott megközelítésére és megítélésére, vagy az 1956-os forradalom salgótarjáni eseményeit bemutató levéltári kiadványra.< 2 > Ismerve a város jelen századával foglalkozó helytörténeti irodalmát, megállapítható, hogy a korszakot, és különösen az 1945 utáni időszakot ismét vizsgálat alá kell venni. A korábbi történetírás ma is helytálló eredményei mellett a politika -, a gazdaság -, a társadalom és a művelődéstörténet témakörein belül a források tárgyilagos, objektív, kritikai feldolgozásával, részkutatások eredményeinek felhasználásával képzelhető el csak egy új, modern történeti szemléletű városmonográfia elkészítése. A meglévő forrásanyag tanulmányozása sok új, eddig nem ismert, nem publikált adatot, tényt, összefüggést tárhat fel, amelyek minden bizonnyal módosítják majd a Salgótarjánnak kapcsolatos történeti ismereteket. Tanulmányomban erre szeretnénk példát mutatni, az MKP városi szervezete megmaradt iratainak segítségével. A forrásválasztás nem véletlen, hiszen a kommunista párt már 1945 első napjaitól kezdve a legmeghatározóbb döntési képességgel, lehetőséggel és befolyással rendelkezett a a település sorsának alakításában. Témám feldolgozása két részből áll. Először vázlatosan ismertetem a városi pártszervezet megalakulásának körülményeit, és a hatalom megragadásának folyamatát. -137-