Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között

Bányatársulati iskolák körzetbeosztása Körzet Hozzá tartozó bányatelepek Tanulók száma Tanulók száma Igazgató Körzet Hozzá tartozó bányatelepek mindennapos ismétlő Tanulók száma Igazgató 1. körzet Salgótarján Vízválasztó Inászó Rónatelep 293 40 38 52 56 7 5 21 6 1 1 1 Buchticska Antal II. körzet Zagyvapálfalvai iskola Zagyvapálfalvai óvoda 215 45 40 5 1 Moyzes Béla (Bender Károly) III. körzet IV. körzet Etes-bányatelep Kotyháza-bányatelep Forgách-bányatelep 211 53 127 38 13 44 4 1 2 Rozehnal Nándor (Radnai) Blanár Sándor V. körzet Somlyó-bányatelep Kazár-bányatelep 60 60 18 14 1 1 Bóth Gyula VI. körzet Kisterenye, Chorin-bányatelep 63 15 2 Sümegi Emil VII. körzet Mátranováki-bányatelepi iskola Mátranováki óvoda Baglyasalja-bányatelep 138 45 170 35 34 3 2 Thaisz Aladár VIII. körzet Albert-akna Gusztáv-akna Rau Homokterenye, Mizserfa 70 38 52 52 13 21 18 12 1 1 1 1 Mrász József IX. körzet Mátraszele, János-akna Nemti-bányatelep, Horthy-telep 119 119 28 26 2 3 Kiss Gyula Minden körzet élén állt egy igazgató, aki igazgatta a körzetéhez tartozó iskolák, illetve tanítók munkáját. A tantestületek minden hónapban körzetenként tantestületi ülést tartottak, ahol részletesen megbeszélték a módszereket, az oktatás soron következő feladatait, az iskola és szülők kapcsolatát, szülőértekezletek anyagát és általában az iskola jó meneteléhez szükséges feladatokat. A körzetek kéthavonként össztantestületi ülést tartottak, melynek bevallott célja: „a bányatelepek népoktatási rendszerének nívós színvonalon való tartása, sőt annak emelése, s főképpen azért, hogy az összes iskolák belső és külső életének főbb irányelveit és a követelményeit teljesen egyöntetűen és egységesen állapítsák meg." Ezeknek a kéthavonkénti össztantestületi üléseknek menetrendje általában egy gyakorlati tanítás, az ott alkalmazott módszerek megbeszélése, egy pedagógiai tárgyú dolgozat felolvasása és állásfoglalás fontosabb pedagógiai kérdésekben. 1931. októberében például az „egyhuzamba" való tanítás problémáját tárgyalták, ahol az alábbi elvi állásfoglalást hozták: -127-