Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)
Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között
lük is csak „a jeles oklevéllel rendelkezők" juthattak be, akiket „a legnagyobb körültekintéssel" választott ki az igazgatóság. Erre a kiválasztásra, alkalmazásra egy volt bányatársulati tanító így emlékszik vissza: „A megüresedett állásra a bányaigazgatóság pályázatot hirdetett a Néptanítók Lapjában. A pályázókat meghívták ismerkedés céljából Salgótarjánba. Ott a bányatelepi iskolában háromtagú igazgatókból álló bizottság fogadta őket, elbeszélgettek velük, majd bemutató-tanítást kellett végezniök. A (jelöltek) tanítás előtt egy órával megkapták a tételeket, egy óra állt rendelkezésükre a felkészülésre. A bírálóbizottság meghallgatta (megtekintette) a tanításokat (órákat). Maguk között megtárgyalták (a látottakat) és kiválasztották, megítélésük szerint a legjobbat. Ezután javaslatot terjesztettek az Rt. bányaigazgatóságának a betöltendő állásra a tanító személyét illetően. A bányaigazgatóság a jelöltet 1-2 évig ideiglenesen alkalmazta, majd a próbaidő letelte után ha megfelelt a jelölt, véglegesítette." ( |4 > Folytatva a kinevezési okmányszövegét: „Az egyes iskolák élén a bányaigazgatóság által kinevezett vagy megbízott igazgató-tanítók állanak." A bányatársulati iskolák 9 igazgatási körzetbe tartoztak, élükön az igazgató-tanítókkal. Az iskolai igazgatási körzetek a már kialakult területi egységeket követték, s így azoknak tanulói, tanítói létszámai erősen eltérőek voltak. A bánya nagy gondot fordított arra is, hogy az ott dolgozó tanítók megfelelő módon legyenek képviselve a felügyelők között is. Erre egy példa. (,5) „Nagyságos Tanügyi Tanácsos Úr! Kedves Barátom! ... Végignéztem a Nógrád-Hont vármegyék területére kinevezett körzeti iskolafelügyelő urak névsorát, és mély sajnálattal láttam, hogy a kitüntetés-számba menő megbízatást társulatunk alkalmazásában álló tanerő nem nyerte el. Mindig örömmel tapasztaltam, hogy a bányatársulati tanerők hivatásuk magaslatán állva, hatványozott mértékben teljesítik kötelességüket. Bányaigazgatóságunk évről-évre súlyos anyagi áldozatot hoz iskoláink fenntartására és kolonizált lakosságunk kulturális szükségleteinek kielégítése érdekében. - Ezt magasabb nemzeti szempontok mellett azért is készséggel tesszük, mert látjuk, hogy az igazgatóságunk által megadott anyagi lehetőségek mellett tanerőink elismerésre méltó eredményeket mutatnak fel. Magad is szóban és írásban egyaránt számtalan esetben a legszebben nyilatkoztál úgy egyes tanerőink, mint össztantestületünk értékes népnevelői tevékenységéről, minden dicséretet megérdemlő munkájáról. Ismerve társulatunk alkalmazásában álló tanerők értékét, büszke lettem volna rá, ha a körzeti iskola-felügyelők névsorában bányatársulati tanító nevével is találkoztam volna, mert a külvilág előtt is iskolánk és tanerőink jóságát hirdetné. Nagyon hálásan venném, ha kegyes lennél tájékoztatni arról, hogy miért nem foglalhatott helyet a Nógrád megyei körzeti iskolalátogatók sorában egy bányatársulati tanító is s lehet-e remélnem, hogy a jövőben e kitüntetést elnyerheti-e vállalatunk alkalmazásában álló tanító. Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradok Őszinte tisztelőd: Salgótarján, 1935. dec. 20-án Róth m.kir. bányaügyi főtanácsos Címzett: Dr. Visnovszky Rezső tanügyi föl." -126-