Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között

lük is csak „a jeles oklevéllel rendelkezők" juthattak be, akiket „a legnagyobb körültekintéssel" választott ki az igazgatóság. Erre a kiválasztásra, alkalmazásra egy volt bányatársulati tanító így emlékszik vissza: „A megüresedett állásra a bányaigazgatóság pályázatot hirdetett a Néptanítók Lapjában. A pályá­zókat meghívták ismerkedés céljából Salgótarjánba. Ott a bányatelepi iskolában háromtagú igazgatókból álló bizottság fogadta őket, elbeszélgettek velük, majd bemutató-tanítást kellett végezniök. A (jelöltek) tanítás előtt egy órával megkapták a tételeket, egy óra állt rendelkezé­sükre a felkészülésre. A bírálóbizottság meghallgatta (megtekintette) a tanításokat (órákat). Maguk között megtárgyalták (a látottakat) és kiválasztották, megítélésük szerint a legjobbat. Ezután javaslatot terjesztettek az Rt. bányaigazgatóságának a betöltendő állásra a tanító sze­mélyét illetően. A bányaigazgatóság a jelöltet 1-2 évig ideiglenesen alkalmazta, majd a próba­idő letelte után ha megfelelt a jelölt, véglegesítette." ( |4 > Folytatva a kinevezési okmányszöve­gét: „Az egyes iskolák élén a bányaigazgatóság által kinevezett vagy megbízott igazgató-tanítók állanak." A bányatársulati iskolák 9 igazgatási körzetbe tartoztak, élükön az igazgató-tanítókkal. Az iskolai igazgatási körzetek a már kialakult területi egységeket követték, s így azoknak tanulói, tanítói létszámai erősen eltérőek voltak. A bánya nagy gondot fordított arra is, hogy az ott dol­gozó tanítók megfelelő módon legyenek képviselve a felügyelők között is. Erre egy példa. (,5) „Nagyságos Tanügyi Tanácsos Úr! Kedves Barátom! ... Végignéztem a Nógrád-Hont vármegyék területére kinevezett körzeti iskolafelügyelő urak névsorát, és mély sajnálattal láttam, hogy a kitüntetés-szám­ba menő megbízatást társulatunk alkalmazásában álló tanerő nem nyerte el. Mindig örömmel tapasztaltam, hogy a bányatársulati tanerők hivatásuk ma­gaslatán állva, hatványozott mértékben teljesítik kötelességüket. Bányaigazgató­ságunk évről-évre súlyos anyagi áldozatot hoz iskoláink fenntartására és koloni­zált lakosságunk kulturális szükségleteinek kielégítése érdekében. - Ezt maga­sabb nemzeti szempontok mellett azért is készséggel tesszük, mert látjuk, hogy az igazgatóságunk által megadott anyagi lehetőségek mellett tanerőink elismerésre méltó eredményeket mutatnak fel. Magad is szóban és írásban egyaránt számtalan esetben a legszebben nyilatkoztál úgy egyes tanerőink, mint össztantestületünk ér­tékes népnevelői tevékenységéről, minden dicséretet megérdemlő munkájáról. ­Ismerve társulatunk alkalmazásában álló tanerők értékét, büszke lettem volna rá, ha a körzeti iskola-felügyelők névsorában bányatársulati tanító nevével is talál­koztam volna, mert a külvilág előtt is iskolánk és tanerőink jóságát hirdetné. Na­gyon hálásan venném, ha kegyes lennél tájékoztatni arról, hogy miért nem foglal­hatott helyet a Nógrád megyei körzeti iskolalátogatók sorában egy bányatársulati tanító is s lehet-e remélnem, hogy a jövőben e kitüntetést elnyerheti-e vállalatunk alkalmazásában álló tanító. ­Nagyrabecsülésem kifejezése mellett maradok Őszinte tisztelőd: Salgótarján, 1935. dec. 20-án Róth m.kir. bányaügyi főtanácsos Címzett: Dr. Visnovszky Rezső tanügyi föl." -126-

Next

/
Thumbnails
Contents