Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI. (1998)

Tanulmányok - Salgótarján a 20. században. Település- és társadalomtörténeti konferencia - Szomszéd András: Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között

XXI. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MÚZEUMOK ÉVKÖNYVE 1996-1997 TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Bányatársulati iskolák Salgótarjánban 1871 és 1946 között Szomszéd András A címben jelzett időmetszetben az SKB Rt. által fenntartott iskolákról kívánok szólni vázlatosan, s arról a pedagógiai tevékenységről, melyet az itt dolgozó tanítók a szénmedence többi iskoláira kifejtettek. Salgótarjánról - a szénmedence központjáról - a kor egykori adóügyi hivatalnoka Shvoy Miklós így írt az 1870-es évek legelején: „Salgó-Tarján falu. Még 1842-ben az egész községben csupán 900 lélek volt, melyek annyira nyomorult állapotban léteztek, hogy mellékneve Tarjánnak nem Salgó, hanem szomorú hangzatú - Kenyeretlen - volt. Határa minőségére nézve felettébb rossz. Földje dacára a nehéz munkáltatásnak felettébb rosszul fizet, és mióta a bányák megnyíltak - és abban a lakosság elegendő foglalatosságot nyer - a földmível és általában véve pedig ugyan ezen régi lakosai mégis jobban bírják magukat, mint a bánya megnyitások előtt... Vagyon jelenleg már itt Gyógyszertár, Takarékpénztár és 2 osztályú elemi iskola."

(,) Shvoy mondandójával sejtetni engedi, hogy valami nagy változásnak vagyunk tanúi ezen a tájon, amit azt később Szabó Zoltán ismert munkájában így fogalmazott meg: ,A táj központjai ezúttal már nem a falvak, s az ember életének központjai nem a földek. Telepek, igazgatósági épületek, munkásházak emelkedtek mindenütt és a vállalat ország lett az országban, külön házakkal, külön iskolaépületekkel, külön körökkel."<

2

> A már említett Shvoy: József, Emma, Új Emma, Antal, Ágnes, László, Mária, Rezső aknákról, tárnákról tud. Mindezek a későbbiekben telepekké nőtték ki magukat a szénre települt vállalatok telepeivel együtt. Az 192 l-es év városi rangot hoz a településnek, 1929-ben pedig elnyeri a megyei városi címet.*

3

) Az 1920-as évek Salgótarjánjának belterületét az alábbi telepek alkotják - zárójelben a lakosok száma. Acélgyártelep (1964), Jónaschtelep (300), Központi-bányatelep (1214), Zagyvarakodó (214), Forgách-bányatelep (976), Ujakna-bányatelep (177), Józsefakna-bányatelep (280), Öregjózsef-bányatelep (53), Palackgyár (65), Hirsch-gyártelep (312) és ezekhez jöttek még az alábbi külterületi lakhelyek: Somlyóbánya (429), Salgóbánya (750), Kis- és Nagy-119-