Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Hausel Sándor: Szécsény, Vár utca 13. Adatok a Forgách kastély huszadik századi történetéhez

latokat természettudományi célokat szolgáló intézetekkel, így a Magyar Nemzeti Múzeummal is. 300 dobozban, négy dupla szekrényben elhelyezett Entomológiai gyűjteményét már most felajánlotta örökletétként a Nemzeti Múzeumnak. Erre a kapcsolatra való tekintettel, de általános közérdekből is, alulírottak azt kérik, hogy a Kincstárnak felajánlott ház- és kertingatlanuk, 23 kat. hold 223 öl a Múzeumok és Műemlékek Országos Központjának, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumnak adassék át, hogy az az északmagyarországi aktivitásának egyik központjává avathassa. Korábbi felajánlásunkat I. sz. alatt, a kataszteri birtokívet II. sz. alatt, a szétosztást feltüntető kataszteri adatokat III. sz. alatt csatoljuk. Szécsény, 1950. október 5. Az Ingatlanforgalmi Bizottság e második felajánlást azzal a feltétellel elfogadta, hogy az adótartozást a vételárba (15.000 forint) tudta be, s ezzel a kastély állami tulajdon lett 1950 végétől. A már akkor műemlékké nyilvánított épület hasznosításával kapcsolatban az első elképzelés rögtön megszületett az államosítás után; a megyei tanács végrehajtó bizottsága a „Lipthay kastélyból természetrajzi, régészeti és néprajzi kutatóintézet létesítését" határozta el, és ezért azt átadta a MMOK részére. A MMOK képviselője és dr. Manga János, a balassagyarmati múzeum igazgatója 1950. november 8-iki jelentésükben * a kastélyt hasznosíthatónak látták arra a célra, amit a megyei tanács határozata tartalmazott, sőt javasolták, hogy az Országos Könyvtári Központ által a különböző kolostorokból és egyéb helyekről begyűjtött könyveket itt tárolják; ,,A könyvtárnak Szécsényben való létesítése azért is kívánatos lenne, mert a megye területén tudományos könyvtár nincs." Az épület hivatalos átvételi jegyzőkönyve 1951. február 10-én készült el a MMOK, a Nógrád megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályának és a Nógrád megyei Múzeum képviselőjének jelenlétében. A jegyzőkönyv százalékos értékelésben adja meg az épület egyes részeinek állapotát; a legrosszabb állapotban az értékelés szerint a fedélhéjazat, a fazsindelyek, vápák, tetőkibúvók voltak; 20 százalékosra minősítették azokat. A kastély többi részéről az alábbiakat rögzítette a jegyzőkönyv: fedélszerkezet: feszítőműves, kombinált fedélszék fenyőfából 60% emeleti födém 70% csapos gerendafödém 30% vastartók közti téglaboltozat 80% földszinti és pincefödémek donga- és téglaboltozattal 100% földszint hajópadló 70% folyosók hidegpadlója 90% emeleti hidegpadlók 95% fapadlós helyiségek 30% parkett-burkolat 60% Vízellátás az épülettől mintegy 30 méterre lévő bővizű, régi rendszerű célszerűtlen kútból történik. A padlástérben elhelyezett két víztároló közül az egyiket fagymentesíteni kell, azonkívül javítani is. A másik is javításra szorul. A nyomócsövek minőségi állapota 80% Kifolyók 100% A 3 fürdőszoba és tíz WC berendezés minőségi állapota 20% Villanyvilágítás: hálózati vezetékek minőségi állapota 30% Fényforrások és függesztékeik 10% Cserépkályhák vegyes tüzelésre 50% Belső vakolat az egész épületben 80% Szobafestés, meszelés 10% Nyílászárók olajfesték mázolása 10% Külső homlokzati vakolatok 20% Épületüvegezés 40% 1951 februárjában a kastélyban a volt tulajdonos mellett négy család lakott. Azonkívül az állami gazdaság hat, a DÉFOSZ három helyiséget használt, áprilistól pedig idénymunkások szállásává

27 vált. 277