Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Hausel Sándor: Szécsény, Vár utca 13. Adatok a Forgách kastély huszadik századi történetéhez

Férjéről, aki három évtizedig volt Szécsény „földesura", szintén nem könnyű összeállítani az életpályát. Az bizonyos, hogy 1877. 9. 26-án született a Bihar megyei Szerep községben, szülei Gross Zsigmond és Spitzer Róza voltak. Borovszky monográfiája és városi képviselőtestületi jegyzőkönyvek bejegyzései alapján 1911-től volt a szécsényi uradalom felének, majd 1918-tól (anyja halála után) a másik felének is birtokosa. Részt vett az I. világháborúban, népfölkelő zászlósként vonult be, 1916-ban tartalékos hadnaggyá lépett elő a Budapesti 1. Honvéd Huszárezrednél. Később (1935) nemességet szerzett gatályi és szécsényi előnévvel. Az 1937. évi Országos Mezőgazdasági Címtár IV. kötete a neve mellett megjegyzi: gatályi és szécsényi uradalmak (Gatálypuszta Szerephez tartozott; Gross Zsigmond, majd az örökösei voltak itt földbérlők.) A szécsényi uradalom területe 1937-ben 4259 kh. (Pintér Sándor 1906-ban 5883 kh-ról írt Keglevich grófnőnek küldött levelében), kataszteri tiszta jövedelme 21.932 arany korona volt, szerkezete pedig a következőképpen nézett ki.

12 Település Összterület Szántóföld Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nem adózó Csitár 425 213 0 34 0 95 70 13 Nagylóc 75 10 0 0 0 0 65 0 Si рек 1014 100 1 5 0 4 898 6 Rimoc 1141 218 3 4 0 0 874 42 Szécsény 1532 895 19 216 2 167 176 57 Varsány 72 67 0 0 0 0 5 0 Összesen: 4259 1503 23 259 2 266 2088 118 Gross Jenő lakóhelye az 1920-as években a IV. kerületben a Sütő utca 2. szám alatt volt, az 1941. évi virilis jegyzék szerint már Szécsényben lakott, de a háború után visszaköltözött a fővárosba. A felesége nevén három fővárosi VIII. kerületi ház szerepel az 1926-os Mosse katalógusban: Baross utca 79., Baross utca 81., Óriás utca l/a. Szécsényi nagybirtokosként a község legnagyobb adófizetője volt, virilis jogon a képviselőtestület tagja, azonban e jogának gyakorlását megbízottjai végezték (1911-ben Tersztyánszki István, 1936ban Bayer Oszkár, 1940-41-ben Rausch László). 1941-ben 14.526 pengő 52 fillért fizetett és ezzel az összeggel a 16 virilis képviselő között messze kiemelkedett; a Velics testvérek, László és Lajos fejenként 4194 pengővel követték őt, a többiek pedig 1000 pengő körüli összeget fizettek. A századfordulótól a 20-as évek végéig Gross uradalom volt szinte az egész Szécsény és környéke. A csitári, sipeki, nagylóci, rimóci és varsányi területekre kiterjedő uradalom 7500 magyar holdat tett ki. A Nagyatádi-féle földreform során megváltandó földmennyiséget a Gross uradalomból jelölte ki az állam, ennek ellenére az uradalom a 40-es évek elejéig uralta Szécsényt. Vallásával kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy mindenki által mint zsidó földbirtokos említetik, de a helybeliek emlékezete szerint a feleségével járt a római katolikus templomba. Mindazonáltal 1939ben a zsidótörvények végrehajtásakor a községi elöljáróság a képviselőtestületi tagságát megszüntette, ami ellen következő indoklással fellebbezett: „mint ezüst vitézségi éremmel kitüntetett személy , akinek felmenői 1849. 1.1. előtt Magyarországon laktak és itt születtek, ki vagyok véve a zsidótörvény hatálya alól." Az ügy megjárta az alispáni hivatalt is, és az itt kiadott „Tanúsítvány" szerint „Dr. Gross Jenő szécsényi lakos az 1939 évi IV. t. с 2. . 2 pontja értelmében zsidónak nem tekintendő". Egyébként Szécsény 1941. évi virilis jegyzékében a foglalkozás rovatba azt jegyezték be, 274