Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Szomszéd András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig

A kisterenyei bányászok napi keresetének 150 és 90 krajcár közötti ingadozása a piaci munkaerő kereslet-kínálat termékének tükörképe. Legjobb példa erre az 1893-as év, amikor a 4 főről 64 főre vaíő ièiïèjïesztés jtöveútezménye a 3ű szazaíeítüs оетпауейшкаг. íWegjegyezrrí jh'vaiïanr, riugy ä Aîgjobb kereseti lehetőségek ekkor az SKBRT bányáiban voltak. Például 1889 és 1893 között a napi keresetek krajcárban így alakultak: 150, 165, 170, 166 és 158 krajcár. Valószínű itt a bérben mutatkozott meg a tarjáni szén magasabb kalória értéke, s ennek következtében a jobb piaci pozíciója." A fenti kereseteket 4 százalékos társasláda járulék terhelte, amelynek összegéből a bányászok baleset, betegség, később nyugdíjazáskor részesültek. A Gyürky-féle bánya társasládájának adatai 1872-ben a következők. Bevétel 5403 forint 49 krajcár. Kiadás, gyógyszerre: 480 forint 57 krajcár, temetés 168 forint, betegpénz 740 forint 58 krajcár, igazgatási költségek: 59.40 forint, útilleték: 2415.07 forint, maradvány 2988.42 forint.

38 A bánya veszélyes üzem. A kőzetnyomás, a vízbetörés, a metán mind veszélyforrásként voltjelen a tárnákban, s szedte áldozatait. Az 1872 és 1885 közötti időszak baleseti statisztikáját az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A kisterenyei bányák baleseti statisztikája 1872 és 1885 között Év Könnyű Súlyos Halálos Összesen 1872 3 1 4 ! 1874 4 4 1875 2 1 3 1877 1 3 4 1878 2 2 1879 2 5 7 1880 2 1 3 1882 3 1 1 5 1883 1 1 1884 2 2 1885 2 X X 2 Forrás: Ustredny Bansky Archív, Bánská Stiavnica, Bánsky Kapitanát v Banskej Bystrici Vykazy о úraroch BKtB/6. 958. sz. Az adatsorért Schneider Miklósnak tartozom köszönettel. A falu lakosainak foglalkozása, társadalmi összetétele Ha megnézzük az 1848-ban készült népösszeírás adatait, akkor Kisterenye társadalma a jobbágyfelszabadítás évében a következőképpen nézett ki. Kisterenye nem nemes lakossága ekkor 1493 fő, akik kközül 724 a férfi, és 769 fő a nő. A 724 férfi közül a „tisztviselő vagy előkelőbb kategóriába tartozott 13 fő, a „Polgárok és kézművesek kategóriájába" senki. A településen 48 fő nemesi szolga volt, a paraszti kategóriába 80 fő, míg a „mindennemű zsellérek, lakók és kertészek" kategóriájába 82 fő tartozott. A hiányzó 501 személy 16 éven aluli fiúgyermek volt. Vallásukra nézve 712 római katolikus, 9 evangélikus, és három személy református." Az 1869-es népszámlálás adatai már tükrözik a bányászkodás következtében beállott társadalmi változásokat. Szembetűnő a jelenlévő népesség számarányának növekedése. A Schematizmus adatai szerint 1848-ban - s ez teljesebb, mert a nemesi lakosság száma is benne foglaltatik -, 1595 fő, s ez 246