Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Szomszéd András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig

f. Szénkészlet értéke 211.984 Összesen 1.867.884 Összesen 1.867.884 Ugyanezen vállalatról 1881-ben az alábbi mutatókat közlik. A vállalat Kisterenye, Nagybátony, Pálfalva, Dorog községekben és Kotyházapusztán 65 bányamértékkel rendelkezett. Volt a társaság tulajdonában egy szállító ikergép, egy Decker-féle vízemelő gép. Termelése 1879-ben 45.000.000 mázsa. Mindezen szénmennyiséget kitermelte 308 férfi, 4 nő és 14 gyermek. A társaspénztár vagyona 7.598 forint volt. A társulat központi igazgatósága Budapesten székelt. Kisterenyén művezető volt Manner Albin, a segéd(művezető) Rittler Nándor, tárnok Schwarcz József, írnok Ritter Hugó, a vállalat orvosa pedig dr. Jungmann Mihály. Hantken Miksa 1872 januárjában „Kis Terenne vidéke földtani viszonyai"-ról tartott előadást, s megemlítette, ,,hogy a föltáró munkálatok annyira haladtak, hogy itten állandó nagymérvű széntermelés lehetséges lesz". Azonkívül „a Kis Ter ennen véghezvitt bányamunkálatok által teljesen bebizonyosodott, hogy ...a szénterületben három széntelep van, a mint az előadó már 1868-ban, támaszkodva a felületeken tett észleletekre, kimondotta. „Az előadó bemutatta Männer bányanagy által beküldött kövületeket, melyek a legfelső széntelepnek födüjében gazdagon előfordulnak, és elismeréssel kiemelte, Männer úrnak buzgóságát, mellyel azon vidéknek földtani viszonyít részletesen megállapítani törekszik. Hantken Miksa 1872-ben ugyanezen előadásában a kisterenyei szénmezők geológiai viszonyait is elemezte. Előadásában elmondta, hogy a Kisterenye környéki szénelőfordulások „Ravaszlyuk környékén, három széntelepet tartalmaz"-пак. Hantken szerint a legalsó széntelep közvetlenül a riolittufára fekszik, s közel 80 cm vastag. A második széntelepet az elsőtől homokos kőzetek választják el. Az itt található szén vastagsága 32 és 63 cm között mozog, és körülbelül 5.5 méternyi leveles szerkezetű bitumenes pala helyezkedik el felette. A felső széntelep 100-140 cm vastag, feküje vastag homokkőből, fedője pedig csillámdús agyagból állt. A kitermelt szénnek hozzávetőlegesen 4001 kalória volt a fűtőértéke. A kisterenyei bányák Nemti, Homokterenye, Mátraszele, Baglyasalja, Etes, Andrásfalva, Karancsalja határában lévő bányákkal együtt az ÉKI vállalathoz kerültek. 1885-ben a bányákat két kerületbe osztották. A kettes számú kerület központja Kisterenye volt, a kisterenyei tárnákon kívül a nemti és mizserfai-mátraszelei bányák is ide tartoztak. Az 1896-os Bányakalauz Kisterenyén bányászkodásról említést már nem tett, a falu csak mint a környező települések szállítási és hírközlési központjaként szerepelt. Szólnunk kell még egy pár szót Kisterenye kevésbé ismert földesurának, báró Luzsénszky Károly szén utáni kutatási kísérleteiről. Pongrácz Ernő besztercebányai bányakapitány jelentésében tevékenységéről, illetve kísérletezéseiről a következőket írta: „Nagy Terennén a báró Luzsénszky kutatásának még a kívánt eredménye nincsen, az eddig fúrt három lyukkal, melynek egyike Luzsénszky állítása szerint 53 ölnyire lemélyített, kőszén el nem érintetett'. ' Hogy a sikertelen szénkutatások milyen szerepet játszottak a birtokeladásban, nem tudjuk, csak azt, hogy a több, mint 800 katasztrális hold nagyságnyi birtokát a báró 1879. szeptember 20-án 85.000 forintért akkor már grófi ranggal báró Gyürky Ábrahámnak eladta. Ezen területek alatti szén utáni kutatásról az SKBRt. „Kisterenyei Bányaüzem telepítésének ismertetése" címet viselő dokumentuma - már az 1920-as évek elején is csak az ott dolgozók kikérdezése által tudta rekonstruálni a szénkutatások történetét a 19. század utolsó évtizedében imígyen: „Gróf Gyürky saját kezelésben megnyitotta és lefejtette a volt kazári völgyből a Borbála tárót, a pócsházi dűlőben pedig egy táróval megütötte a második számú telepet. (Közben gazdát cserélt a szénkiaknázás joga Vö. Szénjogi szerződések.) Társulatunk (SKBRt.) kellő geológiai előtanulmányok után megállapította a kisterenyei terület produktivitását. - A terület megszerzése után (1896) Károly, illetve József aknai minőségű szenet keresett. Ezen reményben a Fővölgyben lemélyített hat fúrólyuk után megkezdte a Világos pusztai kutató akna 242