Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Szomszéd András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig

szénkibúvások mentén, majd felkutatva a széntelepeket kutató tárnákkal, állandó bányát nyitottak, ahol szakembergárdával indították be a széntermelést. Egyes források adatai szerint a település területén az első üzemszerű bányát 1866-ban nyitották az Alajos nevű bányatelkeken. A bányaművelést, illetve a szénkiaknázás jogát tőlük vette át Flesch Alajos 25 évi időtartamra, vagy amíg a szén ki nem fogy a bérbe vett bányatelek területről. 1872-ben az ekkor alakult ,,Kis-Terenne bánya-részvény-társulat" vette át a bányákat a 7835 öl szállítópályákkal együtt -, s a kitermelt szenet - levonva belőle a Gyürky család házi- és gőzcserépés téglagyár szénszükségletét, Pestre szállították. A társaságnak ezt a bányáját látogatta meg 1870. szeptember 16-án Pongrácz Ernő besztercebányai bányakapitány, aki a helyszínen szerzett tapasztalatait ekképp összegezte: ,,Szeptember hó 16-án Salgótarjánból Kis Terennére utaztam, s itt Männer Albin, Flesch Alajos bányamestereknek kíséretében a ravaszlyuki kőszéntelepet megszemléltem, mely az Alajos tárna által fel van tárva. Männer Albin állítása szerint itt három kőszéntelep létezik, éspedig a legalsó az Alajos tárna talpalata alatt van, mely itt helyütt nincsen feltárva, a középső és a legfelsőbb kőszéntelepek pedig az Alajos tárnában láthatók. A középső kőszéntelep a legalsóbbika felett nyolc, a legfelsőbb a középső telep felett állítólagosán 15 ölnyire függelékes távolságban van. Az Alajos vaspályával ellátott tárnát bejárván találtam, hogy ennek torkolatától 1 1/2 ölében(f) ölnyire egy két lábnyi vastag kőszéntelep létezik, mely keletnek vonul és éjszaknak 16 foknyira dől. " Männer Albin állítása szerint ez lenne a középső kőszéntelep. „A bányatorkolattól kb. 44-ik ölében egy 5 lábnyi vastag kőszéntelep feltáratott, melynek vonulása és dőlése ugyanaz, mint a középső kőszéntelepé. Az Alajos tárna torkolatától 44-ik ölében feltárt kőszéntelepre egy alsóbb tárna a telep vonulatában hajtatik, mely az Alajos tárnát 16 öllel alá mélyítendi. Flesch Alajos (a) kutatási munkálatoknál 150 munkást foglalkoztat. A termelt kőszén Pestre szállíttatik. Ez a szénmennyiség 1875-ben 774.367 mázsa, 1881-ben 717.710, míg 1883-ban pedig 722.017 mázsa volt." Borbálabánya: Borbála, illetve Barbara bányatelek hasonnevű tárnáját a „Kis Terennei bányatársulat" nyitotta 1876-ban. 1885-ben állt egy 1000 méter hosszú tárnából, s az ott található szén 800 méter hosszúságban volt feltárva. " „A Kis Terennei bánya-részvény-társulat" 1875-ös mérlege az alábbi képet mutatta kjoronában: Vagyon korona Teher korona A bánya értéke 1.000.000 Részvénytőke 1.500.000 Beruházás 1875-ben 12 000 Számlakintlévőség 82.201 Saját részvény (1.250 db 200 Ft/db) 250.000 A társaság számlája 42 540 Készpénzmaradvány 9.343 Hitelek: Váltók és elfogadmányok 24.432 Pénztárletéti számla Kis Terenne 250 Letét 500 Személyzeti új bérszámla 4.690 a. A földbirtok értéke 8.000 Lőporszámla 281 b. Ingatlanok értéke 12.325 Jóváhagyott számla 466 с Kozmái és Ravaszlyuki vasút értéke 182.134 Folyószámla 237.543 d. Ingó vagyon értéke 40.334 e. Készletek értéke 5.510 241