Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Közlemények - Szomszéd András: A kisterenyei szénbányászat kezdetei 1896-ig

gazdák közvetlen szomszédságában úgy, hogy ha ezek (a telkes gazdák) a kőszéntelepükre a Kis Terennei bányatársulattal kiegyeznek, e térség a telkes gazdák kőszéntelepeihez lesz csatolandó. ' ' Majd így fejeződik be a kisterenyei elöljáróságnak a Besztercebányai Bányakapitányságnak írt levél - ezek a kőszéntelepek ,,kártalanítva nem lett"-ék, ,,ámbár azt a Vilmos, Borbála, Félix névnevü bányatelkek körül és felölelik annak kártalanítási eszközlését, ezen bányatelkek adományozása előtt" megtették. A volt nemesi birtokok, az egyház, a főjegyző és a kántortanítói földek alatti szénjogi szerződések feltételei egészen más anyagi vonzatokkal köttettek. Gyürky Ábrahám Flesch Lajossal kötött szerződése ezzel kapcsolatban az alábbi feltételeket tartalmazta: „Flesch Lajos ...ezen bányatelepekre ...Gyürky Ábrahámnak 60 000 forintnyi előleget ad 20 évi törlesztéssel, mely összeg törlesztése folytán csak a hetedik évtől fizet 6%-os kamatot. " A szerződésben kikötött pénz értékállóságát volt hivatva biztosítani az a kitétel, mely „a Napoleon arany" szerződéskor megkötött arányát - 10 az egyhez - arányt szabta meg az elkövetkező 25 évre. Az éves haszon hatod része a Gyürky családot illette. A vállalat a kiaknázott szén minden mázsájáért 2 krajcár járulékot fizetett. És ami nem elhanyagolható, a bányafa szükségletet - szabott áron erdei ölenként az első öt évben 4 forint ötven krajcárával - a Gyürky nagybirtok erdeiből szerezték be az építkezésekhez szükséges famennyiséggel együtt. Továbbiakban Gyürky Ábrahámnak joga volt „saját házi és gazdasági szükségleteire kőszenet bármely tetszés szerint megjelölendő bányánál termelési áron" beszerezni. Ugyanaz a Keller Antal, aki a zsellérektől „50 osztrák forintokért" vette meg a szénkiaknázási jogot „örök áron", a helybeli plébános tulajdonában lévő egész jobbágyteleknél nagyobb földje alatti szénkiaknázási jog átruházásáért 8500 forintot ajánlott meg úgy, hogy 500 forintot előlegként a szerződés megkötésekor ki is fizet. Bányatelkek és bányák Bányatelkek: - Borbála: A Besztercebányai Bányakapitányság adományozta 1869. augusztus 10-én. Fekvése szerint a Középerdő területén volt található a Kis-puszta szőlő, Pócsháza-verő és a Szakaszvölgy erdőrészek között. Állt 4 kettős bányamértékből. Területe 380.000 négyzetméter. E bányatelken nyitották 1876-ban a Borbála bányát. - Félix: Adományozó és időpontja, mint Borbáláé. Állt öt kettős bányamértékből, területe 451.164 négyzetméter. A bányatelken a múlt században egy névtelen tárót - valószínű kutatótárót - hajtottak ki. Területileg a Pócsháza és a Törökállás dűlőkben volt. - Wilhelm: Adományozó és időpont, mint Borbáláé. Állt négy kettős bányamértékből 360.931 négyzetméternyi területtel. Területileg a Tekevölgy-árnyék és Budicshaza nevű dűlőkben volt. Itt csak kutató tárót hajtottak ki. - Alajos /.: Adományozta a Besztercebányai Bányakapitányság 1870. augusztus 12-én. Területe négy kettes bányamértéket ölelt fel mintegy 360.931 négyzetméternyi nagyságban. Területileg a Nagyrótpuszta és a Kisterenye-Pétervására-i közlekedési út között, a Koplalópusztától keletre eső területen volt. - Alajos IL: Adományozója és időpontja, mint Alajos-é. Közvetlen mellette volt. Területe állt négy kettős bányatelekből, ami 360.931 négyzetmétert tett ki. - Alajos III.: Adományozója és időpontja, mint Alajos I-é. E bányatelekhez északnyugatra és északkeletre csatlakoztak később a Gyula I-III. bányatelkek, amelyek négy kettős bányatelekből álltak. Helyileg a Kozmateleptől keletre volt. Ezeken a bányatelkeken nyitották a Gyula tárót, a három Alajos bányatelkeken pedig az Alajos tárnát, amit Ravaszlyuki bányának is neveztek. Bányák, tárnák Minden forrás arra utal, hogy Kisterenyén az első tárnát, a Gyürky család nyittatta, először a 240