Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. III.

elsődlegesen a gyász változatlan intenzitását, avagy enyhülését vannak hivatva kifejezni, tehát a szá­mításba jövő ruhadarabok köre leszűkül. A hosszabb időtartamú gyászos méginkább a kevésbé szi­gorúan vett félgyászos fázisokban azért kimutatható bizonyos változatosság. Értelemszerűen a gyá­szos öltözetdaraboknál a készlet kihasználásának igénye sem merülhet fel. Sőt, minél árnyaltabbá válik a gyászos öltözködés, annál nagyobb lehet az alig viselt öltözetdarabok száma. Megemlítendő még, hogy a cifra-gyászos váltás bizonyos cezúra szerepű. Vagyis egy gyászos időszak - lettlégyen akármilyen rövid - utána a cifra szoknyák egymásutáni sora újra kezdődhet, nem kell feltétlenül ott folytatni, ahol a gyász bekövetkezte előtt abbahagyták. Ha netán két teljesen azo­nos gyászfokozatú szoknya van, újabb gyásznál mindegy, melyiket választják. K. J. evonatkozású gyakorlatában mások sem találtak kivetni valót: az mindegy. 2.3.5. Az egyházi év ünnepei A vallási ünnepekhez kötődő viseleti előírások a gyakorlatban az ilyenkor templomba felvett öltö­zetet szabályozzák. Ez derül ki abból, ha az alacsonyabb ünnepi fokozatú öltözködést próbáljuk az adott napon belül felderíteni. Más oldalról közelítve: ha az egyházi ünnepet ünnepként ül(het)ik meg (nem dolgoznak, a templomban ünnepi miserend van) az adott ünnep, vallási tartalma szerint beta­gozódik a jelesünnepi, közvasárnapi viselet alkalmi rendjébe, s a templomon kívül is ennek megfe­lelően öltözködtek. Vizsgálatunk spektrumába értelemszerűen csak a hivatalos munkanapra eső val­lási ünnepek tartoznak, hiszen az alkalom, amelynek öltözködését vizsgáljuk a munkavállaláshoz kötődik. így mindössze két vallási ünnep regisztrálható: hamvazószerda, illetve a tartalmában össze­kapcsolódó mindenszentek és halottak napja. Mindegyikhez azonos szintű gyászos öltözködés kötő­dik: a helyi normák nagy-gyászt írnak elő. K. J. ezeken a napokon munkahelyére a gyászos fokozat legsötétebbnek minősülő darabjaiból összeállított öltözetben ment. Ezt a helyi vélekedés elfogadha­tónak tartja, a templom-, illetve a temetőlátogatásra kötelező a nagy-gyász. Illetve amióta a pap áttette a hamvazkodást vasárnapra, a szerdai öltözködés megkülönböztetett jelentősége gyengült. Az egyházi éven belül nagyböjt és az adventi időszak szabályozott viselet vonatkozásában. Előb­biben gyászos fokozat az előírt, adventben pedig a félgyász. Ha sorra vesszük a nagyböjt heteit, feltűnik, hogy K. J. gyakran (9-14. hét) kötött az egyébként szabályosnak minősülő gyászos öltöze­tekhez altilra félgyászos kendőt. Ez nem számít hibának, ilyenkor hétköznap templomba is így járt. A gyakorlatban ugyanis a vallási indíttatású gyász szabályai enyhébbnek bizonyulnak, mint szemé­lyes gyász esetén. " Azzal, hogy K. J. nagyböjt első hetének második felében a hamvazószerdái öltözetet hordta tovább, még egy kicsit rá is tett a gyászra. Hasonló példa: nagyböjt 2. és 3. hetében már nem lett volna kötelező fekete bársonykendő, ő mégis hordta tovább az eFső hetit, mert nem jutott hozzá, hogy másik kendőt készítsen elő. - Mélyebb gyász illendő nagyhét második felében, de ekkor K. J. szabadságot vett ki. Ugyancsak nem tudjuk ellenőrizni adventi öltözködését sem, mert egybeesett a férje halálából fakadó gyásszal, s egybeeséskor mindig a szigorúbb gyász érvényes. 2.3.6. Személyes gyász Az öltözet összeállítását befolyásoló szempontok eddigi tárgyalása során végigvonult bizonyos kettősség: a szabályok gyakran módosulnak, sőt akár érvényüket is veszthetik gyász idején. Különö­sen igaz ez a személyes gyászra. ' Lényegében ilyenkor minden annak a tartalomnak van alárendel­ve, amit az adott gyász megkövetel. Az érvényben lévő normák a konkrét helyzetekhez megadják a szükséges eligazítást. Ezzel együtt arra, hogy milyen összetett egy-egy gyászos öltözet megkompo­nálása, lássunk néhány példát. A 16. és a 28. hét gyásza a rokonsági fok alapján azonosnak minősül. Első esetben a leggyászo­sabbnak számító, de még sötétkék alapú felsőszoknya és ugyanilyen fokozatú kikötött kendő komor­ságát egyrészt a gyászosak közül legvilágosabbnak számító felsőkendővel igyekezett K. J. enyhíteni. De még így is túl sötétnek találta, ezért az egyébként félgyászosnak számító, barna, kötött mellény mellett döntött. A 28. héten felvett szoknya a legvilágosabbnak számít a sötétkék alapúakon belül. Ezért fekete kendőt kötött fel hozzá. De hogy nagyon el ne sötétítse az öltözetet, fekete kendői közül 122

Next

/
Thumbnails
Contents