Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XX. (1995)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Praznovszky Mihály: Irodalmi muzeológia – irodalmi kultusz

úgy, hogy kezdettől fogva tudatosan felépített és struktúrájában logikusan kkövethető rendszert alakított ki anélkül, hogy bármi ismerete lett volna az őspéldákról. Végleges beépülése a megyei irodalmi hagyomány program sorba, visszatérő közönsége, több generációs ifjúsági vendége biztosíték a folytonosságra, a további szertartások szervezésére. A csesztvei jubilee programja természetesen változó nagyságrendű, de ennek csak és kizárólagosan egyetlen oka van: a nem kedvező irányú gazdasági helyzet. Ám még így is sikerült minden esetben felülkerekedni a gondokon, olykor megrövidítve a programot, de soha el nem feledve az eredeti célt, amelyet valahol Eötvös Józsefnél találunk pontosan megfogalmazva, aki 1860. június 14-én mondta Balatonfüreden egy másik kultikus típus-ünnepen, szoboravatáson, Kisfaludy Sándor szobrának leleplezésekor: „...a történet minden lapja arra tanít, hogy oly nép, mely nagy halottait tisztelni tudja, sohasem nélkülöz oly polgárokat sem, kik e tiszteletre érdemesek. JEGYZETEK 1. Selmeczi László: A hazai múzeumok=Binni, L.-Pinna, G. A. múzeum, Bp. 1986. Gondolat. 239-262. p. 2. Pulszky Ferenc: A műgyűjtemények hasznairól, Atheaeum. 1838. 185-189. p. 3. Kubinyi Ágoston: A Magyar Nemzeti Múzeum. Pest 1848. (Közli: A műgyűjtemények hasznairól. Szemelvények a magyar múzeumügy XIX. századi irodalmából 1. Bp. 1979. KMI. Szerk. Bodnár Mária) 36. p. 4. Szépirodalmi Figyelő 1862. jan. 16. Idézi: Praznovszky Mihály: Irodalmi muzeológiánk kezdeti nyomai Arany lapjaiban, Irodalomismeret. 1992. 1. sz. 54-57. p. 5. Birck Edit: A pesti Jókai-Petőfi Ház, Irodalomismeret 1994. 1. sz. 15-17. p. 6. Pesti Hírlap. 1909. nov. 9. Közli: Irodalomismeret. 1995. 3. sz. 57. p. 7. A múzeumtörténetre vonatkozóan: Botka Ferenc: Múlt és jövő határán, Irodalmi muzeológia. Kérdések, célok, eredmények. Bp. 1988. Múzsák. 7-18. p. 8. Minisztériumi előterjesztés a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásáról, Irodalomismeret. 1995. 3. sz. 60-61. p. (Közli: Kisházi Zoltán) 9. Praznovszky Mihály: Keresztúry Dezső és az irodalmi muzeológia, Irodalomtörténet. 1994. 3. sz. 360-368. p. és Keresztúry Dezső: Ereklye vagy tárgyi emlék? Irodalomismeret. 1994. 1. sz. 3-12. p. 10. Praznovszky Mihály: Az irodalmi emlékházak kérdései, Irodalmi muzeológia. 1988. 61-78. p. és uő.: Az irodalmi emlékhely, mint a kultusz egyik intézménye vagy szentélye, Irodalomismeret. 1991. 1. sz. 6-12. p., illetve részben átdolgozva megjelent a Tények és legendák, tárgyak és ereklyék című kultusz-kötetben. Bp. 1994. PIM. 11-22. p. 11. A múzeumi kiadványok bibliográfiája, Irodalomismeret. 1994. 1. sz. 49-56. p. 12. Vö.: Irodalmi muzeológia Magyarországon, Irodalomismeret. 1994. 1. sz. 85-108. p. 13. Eötvös József: A tudomány és a nemzetiség viszonyáról, Eötvös József összes munkái. Beszédek. 1. k. Bp. 1902. 292. p. 14. Uő.: A tudomány nemzeti hivatásáról, Uo. 296. p. 15. Valójában 1984. október 2-án voltaz első úgynevezett irodalmi ünnep, de ide kell sorolnunk 1983. október 5-ét, amikor felavatták a felújított épületet, benne az új állandó kiállítást. Ez adta meg a lehetőséget az ünnep kitalálására. 16. D.P. Hobsbawnt idézi Dávidházi Péter: „Isten másodszülöttje" A Magyar Shakespeare kultusz természetrajza. Bp. 1989. Gondolat. 74. p. 17. A Madách kultusz kialakulásának előjelenségeivel, többek között a losonci ünneppel is foglalkozik Praznovszky Mihály: Kultikus események Alsósztregován 1864-ben, Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 1992-1993. 199-208. p. 18. Lásd erre Dávidházi Péter teljes összefoglalóját: i.m. 47-60. p. 19. Dávidházi: i.m. 62. p. 105