Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. II.

mintha vállfán lenne. A háromszögűre férceit berliner vállkendőt kétszer félbehajtja, s a szék ülőlapjára helyezi, a sarkával elől lecsüngetve. Erre kerülnek az alsószoknyák a levétel sorrendjében. A levett szoknyát gallérjánál fogva, hosszában négybe hajtja, alját meghúzgálja, s a berliner kendőre teszi úgy, hogy dereka, illetve alja a szék két oldalán lóg le. A felsőszoknyát minden levételkor „ráncba rakja". Ez úgy történik, hogy a szoknyát maguk elé terítik asztalra, letakart ágyra olyanformán, hogy a szoknya gallérja bal felől esik. Kézzel beigazítják a hajtásokat, amelyeknek éle velük ellentétes irányba néz. A munkával maguk felé haladnak. Végére érvén, bal tenyérrel és alkarjukkal a gallér alatt leszorítják a hajtásokat, jobb kézzel pedig a szoknya alja irányába, erősen nyomva, többször végigsimítják. Végül a szoknya derekát átfordítják az aljához úgy, hogy előzőleg a hajtás vonalát a kézfej élével lenyomkodják. Az így hagyományosan összehajtott ruhadarabot K. J. az alsószoknyák fölé rakja a széken, hajtáséllel előre. A kötényt a színével befelé fordítva félbe, majd negyedbe hajtják, ezt követően kereszt irányban még kettőbe. A könnyen gyűrődő anyagú kacajt K. J. a szék támláján tartja. A többit összehajtva a szoknyák fölé teszi. Az ujjast ilyenkor maga elé teríti színével felfelé. A két elejét ráhajtja az ujjakra, majd hasonlóképpen két oldalról visszahajt a blúz hátára. Végül a hát függőleges középvonala mentén egymásra fordítja a két oldalt. Az elől nyitott, kötött ujjasoknál szintén e régi összehajtási módot alkalmazza, csak hosszú ujjukat először felezvén, a vállhoz felhajtja. Hasonló elv szerint történik a kötött mellény összehajtása is. A bebújós pulóverek esetében ezt már nem tartja jónak. Ezen ujjasokat hátával lefelé maga elé fekteti, kétfelől az ujjakat ferdén ráhajtja „ahogy adja magát", majd a pulóver alját felhajtja a nyakhoz. Több felsőtestre való ruhaféle esetén a levétel sorrendjében rakja azokat egymásra. A felsőkendő négybe hajtva kerül az ujjasok fölé, rá a belőle kivett merevítő. A hátrakötő-kendő'van legfelül, amit nem bont szét naponta, csak ha cseréli. A kendő hátulsó sarkát, ami a székre téve elől lelóg, visszahajtja a tetejére. Az idény szerinti használatban lévő lábbelik helye az ajtó mögötti sarokban van a földön, az állószekrény mellett. Ide kerül naponta ajönni-menni viselt is. A hozzá hordott harisnyát összegöngyölve beleteszi, vagy ha siet, csak belegyűri. A kézitáska másnap reggelig a ruhás szék mellett áll a földön. Az esernyő mindenkori helye a szekrény teteje. Ha éppen kesztyűt visel, azt közvetlenül a fejkendők alá teszi. Azokat a ruhaféléket, amelyeket hazaérkezvén nem cserél ki, este levetkőzéskor egy másik székre rakja ugyanott a hálószobában, a levétel sorrendjében. Jegyzetek A következő felsorolásban az egyes ruhadarabok után zárójelben szereplő számok a ruhakészlet bemutatása során adott azonosító számok, amelyek segítségével az adott ruhaneműre vonatkozó részletes információk visszakereshetők. 2 " Az alkalomfokozatok árnyalt megkülönböztetési rendjét táblázatba foglalva ld. KAPROS M., 1991. 239. p. 3 ' о = cifra, x = félgyász, XX = gyászos, xxx = nagy-gyász Amennyiben a szín árnyalatát külön nem jelzem, az adott szín középső tónusú változatáról van szó. Ebben közrejátszott, hogy az azonos fésülés, a fej állandó lefedése következtében az asszonyok haja többnyire megritkult, vékonyabb fonattal könnyebb bánni. Meghalt a kontyvasat készítő, helybeli specialista is. ' Régen K. J. is esővízben vagy lúgban, mosószappannal mosta a haját, anyja, szükség esetén anyósa segítségével. Majd megunta, hogy mindig „meg kell szervezni" a hajmosást, s megpróbálta egyedül. Eleinte kevésbé sikerült, utóbb azonban belejött. Kb. ezzel egyidőben, tehát a 60-as évek közepétől hajsampont használ: „akkor kezdték ezt felvenni nálunk Patakon". így már jó a kútvíz is. Két lavórral odakészít, egyet a mosáshoz, egyet öblítéshez. Hokedlire teszi a lavórt, s fölé hajolva két-háromszor átmossa a haját, attól függően, mennyire érzi zsírosnak. Egy „rosszabb" törülközővel erősen áttörli, átdörzsöli, télen két törülközőt is használ, hogy hamarabb száradjon. Hogy miért „rosszabb" törülközővel? Megszokásból: „Az öregek nem engedtek volna olyat, amibe az arcunkat törüljük. Csak ami kéztörlésre volt." Kibontást követően először homlokból hátrafelé fésülik a hajat, fejüket kicsit megrázván, középen nagyjából szét is válik a szokott helyen. A választékot kiigazítják, fentről a homlok felé húzva a fésűt. Majd leválasztják a hátihajat, előbb a jobb, majd a bal fül irányából. Ez az, ami nehezen sikerül segítség nélkül. Az előhaj két tincsét megsodorva álluk alá szorítják, amíg elkészül a konty. Az előhaj befonásával is végezvén, fejüket hátrakötik egy 124