Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Kapros Márta: „Jönni-menni” viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. II.

viseltes kartonkendővel, így szárad meg. Általános vélemény, hogy a kibontva megszárított hajból nem lehet elfogadhatóan kialakítani a hagyományos frizurát. Az öregek éjszakára hasonlóképpen bekötik a fejüket, hogy „tartsa a kontyot", K. J. korosztálya azonban már kendő nélkül alszik. Régebben inkább „nagy-gombostűt", azaz kalaptűt használtak erre a célra. Van, aki a bélelt mellényhez is visel sálat, ha nem vesz berliner kendőt. K.J. ezt kiküszöböli azzal, hogy ilyenkor alulra egy magas nyakú pulóvert választ a gyermekeitől „örökölt" darabok közül. A szarvak kialakítása pedig viseletcsoporton belül igazít el A dejtári asszonyok szarvacskái a legmagasabbak és legközelebb állnak egymáshoz. Patak jelentette az átmenetet, Ipolyvecén pedig a szarvak már alig emelkedtek ki, s egészen kívülre kerültek, az arc külső vonalát követvén. Az, hogy hátul ki „milyen hosszú sarkat hagy", bizonyos határokon belül egyéni ízlés kérdése. K.J. úgy szereti, hogy se túl rövid, se túl hosszú, azaz éppen a háta közepéig ér. Nagyobb léptékben azonban ez is viseletcsoporton belüli megkülönböztető jegy: Dejtáron jóval hosszabbra hagyják, mint a másik két faluban. Kivétel, ha éppen valahová még el kell mennie a faluban (pl. bolt). A viselet szempontjából ez ugyan már alacsonyabb alkalomfokozatot jelent, de mivel rögtön indul, ennyi szabályellenesség megengedhetőnek számít. Irodalom KAPROS MÁRTA 1991 „Jönni-menni" viselet a Nógrád megyei Patak községben 1985-ben. I. In.: A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve XVII. Salgótarján. 207-243. p. 1992 A gyászos öltözködés rendje egy nógrádi falu (Patak) példáján. In.: Kultúra és tradíció II. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére (szerk. Viga Gyula) Miskolc. 765-777. p. Resümee MÁRTA KAPROS: Die Ausgehtracht an Werktagen in der Gemeinde Patak des Komitats Nógrád, 1985. II. Der Grund des Essays bildet eine MikroUntersuchung vom funktionellen Aspekt, die das heute nur noch reliktumartig zurückgebliebene Bauerntrachtsystem forscht. In diesem zweiten Teil des Essays durchzieht die Autorin von Tag zu Tag, welche Kleidungen eine Frau mittleren Alters während des Jahres bei der Fahrt zu ihrem Arbeitsplatz in der Stadt trug. (Die ausführliche Darstellung des Kleiderbestandes dieser Ausgehtracht enthält der erste Teil des Essays.) Jahrbuch der Nógráder Museen XVII. 1991 (Wir lernen den Vorgang des Anziehens, die Anziehungsweise der einzelnen Kleidungsstücke. Schließlich erfahren wir, wie die beobachtete Frau von einem Tag auf den anderen die Stücke der Ausgehkleidungen zu Hause gelagert hat. Zu der Auswertung dieser Dokumentation der Jahreskleidung, zum Abzug der verallgemeinbaren Folgerungen kommt es in dem drietten Teil des Essays. 125