Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: A Salgótarjáni Öblösüveggyár III.

Kemencék Kézi üzem Félautomata Owens Prés Összesen % IV. sz. 1 310 941 178 9391 471 495 3 571 827 36,97 I. sz. fazék 595 744 595 744 6,17 II. sz. fazék 463 864 463 864 4,80 Nappali 470 247 470 247 4,87 Oberflam I. k. 18 141 18 141 0,19 Owens 1 074 507 231 591 3 234 117 4 540 215 47,00 Összesen 3 933 444 2 020 902 3 234 117 471 495 9 660 038 100,00 40,72% 20,92% 33,48% 4,88% 100% Teljesítményi adatok: Termelési eszköz Ev Munkanap Atlagsúly/kg Owens kemence Owens gép 1937 260 12 400 IV. sz. kemence 1937 305 11 700 I. sz. fazékkemence 1937 305 1 950 II. sz. fazékkemence 1937 232 2 010 Nappali kemence 1937 147 3 200 A kereskedelmi tevékenységről, a gyártmányok értékesítése szempontjából elmondható, hogy a belső piacot a kartellegyezmények szabályozták, ezért a vállalatra eső kontingens elhelyezése nem okozott gondot. 1937-ben például a Hazai Mechanikai Palackgyár üzemszünete miatt a piaci igények Salgótarjánba futottak be. Az exportüzletek alakulása is évről-évre kedvező képet mutatott, üvegáruikkal a legnagyobb cseh, német és belga gyárakkal egyenrangú félként jelentek meg a piacon s fokozatosan mind nagyobb vevőkört hódítottak meg. Nagy tételekben szállítottak az USA-ba, és Angliába a londoni Woolworth áruháznak. Sorbavéve: 1934-ben a céltudatos munka eredményeként hónapokkal előre lekötött kapacitásuk volt, s csupán szállítási képességük korlátozottsága fogta vissza a forgalmat. Angliában a Woolwort cég volt a legnagyobb vevőjük, állandóan új tervekkel és rajzokkal léptek a piacra. Megnövekedett igények miatt a gyár Budapesten kapcsolatot keresett néhány hivatásos művésszel, akik dekorációs terveket készítettek megrendelésükre. Németországban export utazót alkalmaztak, Franciaországban ezzel szemben a behozatali kontingens és a kiiring volt az akadály. Jugoszláv exportot annyiban tartotta a gyár fontosnak, hogy fedezni tudja a szódaszükségletét. Amerikában a próbaküldemények után a new-yorki Macy-áruházlánc kötötte le a gyár termékeit. Magyarországról csak a salgótarjáni gyárból vásároltak! Az egyiptomi, palesztinai piac a finomított áruk felvevője volt. A török exportot a felár tárgyalások elhúzódása miatt nem folytatták. Ausztriába a magas behozatali vám miatt csak a finoman megmunkált üvegárút szállították, az 1-2 vagon üvegáru a jogfolytonosságot volt hivatva képviselni. A gyár termékskálája A préselt üvegek között a korsó, palack, serleg (hitelesített), a hitelesítetlenek között a pohár stb. volt jelentős. Ez a racionalizálási program eredménye volt, mert Salgótarjánra koncentrálódott a gyártása. Csiszolt üvegek között jelentősebb a hitelesített palack, a hitelesítetlen korsó, pohár, kehely, tál, váza, stb. Visszaesés az ajkai gyár termelése miatt bizonyos fajtáknál jelentkezett. Az emelkedés ellenben az export javára írható. Színes áruk termelése visszaesett, csupán a festett áruk emelkedtek, valamint az új cikk, a zöldüvegexportban a lámpaüveg. Szállítás 1934-ben 3 100 000 P-vel, 77,2%-os emelkedést jelzett, ebből az export valamivel több volt mint 600 000 P, ez 46,7%-os emelkedést jelzett.

13 Az exportszállítások értéke állandó növekedést mutatott, az 1934. évi 659 ezer pengőről 1935re 1 117 ezer pengőre emelkedett. Ez az 1935-ös év arról is nevezetes volt, hogy majd mindegyik külföldi vevő személyesen is felkereste a gyárat. Angliában, Franciaországban nem változott az export helyzete. Az amerikai piacon új cikként a szifonüveggel jelentek meg. Egyiptomban, Palesztinában a tömegárú értékesítésének a szükségessége merült fel. Ausztriában maximálták a behozatalt, így Salgótarján csak egy vagon csiszolt áruval szerepelhetett. Olaszország felé a trieszti szeszgyár volt a vásárló 1,7 millió palackkal, Szíriába pedig zöld lámpaüveget szállítottak. Fejlődés volt kimutatható 1936-ban is. Az évben 1 443 ezer pengőt számláztak, ami 29%-os emelkedést jelentett az előző évhez 55