Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: Sztranyavszky, a cár

tói, és azt először Zólyom vármegyében hirdették ki. 1646-ban a családnak a Trencsény megyebeli Biróczon volt birtoka. Nógrád megyétől jó száz év múltán 1757. augusztus 11-én nyerték el a nemesi bizonyságot. A család tagjai közül Mihály és utódai Gömörben, Tamásfalván telepedtek le. Mások Nyitrán, Zólyomban. A többség azonban, így András, János fiai, annak unokái Nógrádban lettek honosak. János fiának unokája Sámuel, 1810. május lü-én kapott Nógrád vármegyétől nemesi bizonyítványt. A XIX. század nagy politikai forgatagának, tisztító forradalmának, lecsendesülő kiegyezésének elmúltával a század végén találkoztunk újra a család figyelemreméltó, törekvő szándékával. Az új világhoz alkalmazkodó fiatal, ambiciózus Sztranyavszky Gézát (1854) Nógrád vármegye szolgálatába találtuk. A vármegye központjában, Balassagyarmaton tisztviselősködött, a század utolsó harmadától, pontosan 1879-től - „királyi közjegyzőként" öregbítette a család és saját maga hírnevét. Sztranyavszky Géza az önmaga által be nem teljesült közéleti karriert nem a köztisztviselőségben látta, hanem a fényes politikusi pályától remélte. Azt is felmérte, és kissé romantikusan úgy gondolta, hogy azt a gazdasággal, az önálló független vagyoni helyzettel szükséges megalapoznia. Reményeinek beteljesülését utódától, Sándor (1882) fiától várta. A fiú életútjának megalapozására a nógrádmarcali bérlemény és birtok fejlesztése, annak teljesítménye volt hívatott. A saját tulajdonú marcali birtokot: 417 kat.hold szántó; 5 kat.hold kert; 25 kat.hold rét; 101 kat.hold legelő; 225 kat.hold erdő; 21 kat.hold használatlan föld terület jelentette, amely 4546 korona tiszta jövedelmet biztosított a családnak. Mindezt kiegészítette a fiú, Sándor nevén bérelt földterület. Nógrádmarcalban özv. Weisz Józsefné és gyermekeitől 362 kat.hold szántó; 57 kat.hold legelő; 95 kat.hold erdő; 22 kat.hold használatlan föld, 2602 korona tiszta jövedelmet hozott. Ugyanitt a Kacskovics Ferenc örököseitől bérelt 181 kat.hold szántó; 1 kat.hold legelő; 36 kat.hold erdő;" kat.hold használatlan terület 1503 korona tiszta jövedelmet jelentett. 2 Más források szerint mindezekhez Sztranyavszky Géza vásárlás útján szerezte meg az Ebeczky birtokot, a Tornyos, a Folkusházy családi birtokot, a Szentiványi birtok egy részét is. A birtok szerkezete a XIX. század végén, a XX. század elején Nógrádban honos művelési rendszert tükrözte. A hagyományos ún. háromnyomásos rendszer, (őszi, tavaszi, ugar) gazdálkodás még élt a középbirtokon is. Sztranyavszky Géza, a gazdálkodó pedig igyekezett a környék korszerűsödő nagybirtokától, gróf Mailáth Géza gárdonyi birtokáról sok mindent tanulni, és amit lehetett önerőből korszerűsíteni. Sztranyavszky Sándor Szügyben bérelt: Schindler Dénesné birtokából 106 kat.holdat: 143 kat.hold szántó. 5 kat.hold. rét, 12 k.h. legelő, 39 k.h. erdő, 4 k.h. használatlan, amely 678 korona tiszta jövedelmet hozott. Kacsovics Gyuláné Szécsénykovácsi birtokából 249 kat. holdat; 220 k.h. szántó, 15 k.h. erdő, 3 k.h. rét, 3 k.h. kert, 3 k.h. legelő, 4 k.h. használatlan 1703 korona jövedelmet eredményezett. Mailáth Géza patvarci birtokából 529 k.holdat; 390 k.h. szántó, 12 k.h. rét, 119 k.h. erdő, 7 k.h. használatlan, 3437 korona tiszta jövedelmet hozott bérlőjének. A XX. század elején a családi birtokot már úgy tartották nyilván, mint az engedéllyel dohányt termelő 19 nógrádi nagy és középbirtokos egyikét. Ugyanakkor Sztranyavszky Géza tehenészetét, amely a jellegzetes nógrádi tájfajtájú volt, a vármegyei legjobbak között jegyezték. A birtokszerkezetből is kitűnhet, a család jövedelmét elsősorban az állattartásból, sőt a szarvasmarha tenyésztésből teremtette elő. Mindezt a kiterjedt erdők haszna és pihentető vadászata, a közfeladatokból származó havi fix tette teljessé. Az életút főbb állomásai Sztranyavszky Sándor 1882. december 9-én született Balassagyarmaton. Édesapja Sztranyavszky Géza (1854) Balassagyarmaton „magyar királyi közjegyző" volt 1879. óta. A fiú elemi iskoláit szülővárosában végezte el. Középiskolai tanulmányait (1892-től) a budapesti Ferenc József Intézetben, a pozsonyi líceumban és Losoncon folytatta. Ez utóbbi városban tette le érettségi vizsgáit. 1900-tól egyetemi tanulmányokra vállalkozott és a kor, a család felfogását követte: jogot a budapesti és a kolozsvári egyetemen hallgatta. „Az utóbbin államtudományi doktorátust" nyert. A felsőfokú tanulmányok után rövid, önként vállalt, de a társasági lét, és a közéleti pálya szempontjából is fontos katonai szolgálatot teljesített, és „császári és királyi tartalékos huszárhadnagyként" szerelt le. 1905-től - édesapja mellett Balassagyarmaton - közjegyző gyakornokként dolgozott. Egyes források szerint már ugyanebben az évben a vármegyei törvényhatósági bizottság tagja volt. Ekkor 23 éves. Magas, délceg, szép orgánumú fiatal ember, aki a vármegye központjában a társasági élet közismert és kedvelt személyisége lett. A középosztálybeli lányos házak gyakran meghívott és szívesen látott vendégeként múlatta az időt. Vármegyei ünnepségeken pompázó alakján a polgári ruha, a díszmagyar, a huszár 20