Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Néprajz - Limbacher Gábor: Egy nógrádi javasasszony életútja és gyógyítóvá válása

„jeleztek" halasztást az égiek. „O visszament, nem hallgatott rám. Már nem rám, hanem Szentlélekistenemre. És jött a papír, hogy meghalt". Az etesi (Nógrád m.) kántor papjuk elhelyezése miatti kesergésére, „azt mondta a Mindenható [Karmannénak], hogy mondja meg neki, nemsokára lesz papjok. És nem öreg pap lesz, hanem fiatal". A jövendölés hamarosan valóra vált, miként egy balassagyarmati fiatalasszony esetében is, akinek munkanélkülivé válásakor megmondta, hogy három hónapon belül lesz állása. 1993. nyarán történt beszélgetéskor Karmanné fölidézte, hogy a február 2-i, Karancs-hegyi zarándoklatukon fölfelé menet „... a jóságos Szűzanyám megjelenik fekete ruhába, palást minden, kisgyereket mutat a kézibe. Hű, mondom, valami baj lesz a gyerekkel valahol" - utalt a február 12-én, Pörbölynél bekövetkezett vasúti gyermektragédiára. A tömegkommunikációból szintén ismert történés - sertéspestis - jelent meg Karmanné egy másik Jövendölésében", amikor pestisjárvány kitöréséről szólt az őt felkeresőknek, és kiválasztottsági tudata tükröződött abban, hogy „aki itt vót, az nem kapja meg". " A „somosi asszony" különböző készségeinek megnyilvánulásaival kapcsolatban a szakirodalomból számos párhuzamra hivatkozhatunk. így a modern társadalom felől érzékelhető minden különössége és az átlagos viselkedéstől való szembeötlő eltérése mellett is Karmanné tevékenysége lényegében a hagyományos minták követésének szélső eseteként tekinthető. A „somosi asszony" erkölcsi tanításaihoz hasonlót találni a híres ősi gyógyítónál, aki megengedhetőnek tartotta a csupán polgári házasságot is, mondván, az Isten a szeretetet nézi. ' A Karmanné ajánlotta fehér olvasó motívuma megtalálható a hagyományos hitélet világához tartozó vallásos ponyván, és ilyen fehér rózsafüzér található a pásztorgyerekeknek megjelent híres, Fatimái Szűz Anya kezében is. Miként a „somosi asszony" fölismeri a nem őszinte érkezőt, és kérdés vagy minden további nélkül diagnosztizál, úgy például a tápai tudósok is ránézést megmondták, kiben mi lakozik, vagy, hogy mi a betegsége. Hasonlóan képesek az ellopott holmi hollétének kiderítésére. Az ősi javas embert is fölkeresték ilyen ügyekben, sőt miként Karmannét, perekkel kapcsolatos jóslás végett is. " A főiskolások erősítéséhez hasonlóan, Megyesit egy színésznő látogatta meg nagyobb fellépései előtt. A magyar népi gyógyászat és népi vallásosság kiemelkedő egyéniségeinél nem ritka, hogy többféle képességgel rendelkeznek, illetve a feléjük irányuló igények többrétűek. A halottlátók többnyire gyógyítók is, és például a novaji halottlátó jövendőmondó tehetségét is számontartották. Az ősi javas embert, Megyesi Józsefet a múlt század végén új prófétának nevezték, akit a polgári társadalom felől szemlélve valami egészen különös, ködös, magateremtette, az elmebetegekre emlékeztető vallásosság hatott át. Különféle állításai lényegében nem kevésbé különösek a racionalista megközelítés számára, mint Karmanné képzetei Jézus újra eljöveteléről, mert ilyen értelemben a képtelenség hasonló nagyságrendjét jelenti, amikor Megyesi befolyásolhatatlanul állítja, hogy ő már Krisztus keresztje alatt is ott állt, hogy mindennap reggel kilenc órakor az Istennel beszélget, éjjel féltizenkettőkor pedig a mennyországban ül Krisztus mellett. Idevonható a kárpátaljai Badó Ferencné, aki hite szerint a Biblia harmadik testamentumát írta le, stb. A népi vallásosság egy másik kiválasztottja, a hasznosi Csépé Klára, Karmannéhoz hasonlóan szintén „égi utasításra" esett „állapotba", ha nem is a kis Jézussal. Miután családi munkaerőként Jézus stigmáit habozott elfogadni, azt „mondta" az Úr: „...no, akkor gyermeked születik. Állapotba estem." Másrészt a második évezred vége táján, a somosi asszony apokaliptikus hangulatú messiási képzeteinél nyilvánvaló a kerek szám vonzása és az időküszöb ingerlő hatása. Ugyanakkor ez egy sajátos én-orientációval illetve a Szűz Máriával való szerepazonosulással kombinálódik. Jézus újra születésének az esztendőn belüli időpontja - május 7. éjfél ugyanis egyezik Karmanné saját születési idejével, másrészt istenszülői státuszát nyilvánította ki „közeli követői"-nek, gömbölyödő állapota megmutatásával. De ezen túl is, amellett, hogy Karmanné általában elhallgatta életkorát, belsőbb körben az terjedt el róla, hogy hatvannégy esztendős. Márpedig a vallásos ponyvairodalomból is ismert apokrif adat szerint Szűz Mária hatvanhárom évet élt a földön, ami a tizenkét hónapi terhességgel együtt hatvannégy esztendő. E jelenség és összefoglalva az egész téma szélesebbkörű értelmezéséhez a magyarországi néprajzi gyűjtésekből vett párhuzamok mellett szükséges általánosabban is a hagyományos társadalmak néhány idevágó jellemzőjét figyelembe vennünk. A természeti népeknél, de jelentősrészt a népi kultúrákban is a mindennapi automatizmusokat meghaladó, értelmes cselekedetek rendre hagyományos, archetipikus mintákat követnek, melyek a mitikus időbeli teremtő cselekedeteket ismétlő megnyilvánulások, és a premodern kultúra embere számára képesek megidézni a mintaadó mitikus cselekedetek teremtő erejét. E közben a szertartásos viselkedés eredményeként, a rítus ELIADE-i értelemben vett paradoxona révén a rítus tárgya - amire a rítus vonatkozik - megegyezik a mintául szolgáló archetí149