Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: „Fekete Csütörtök”

Január 27. A csendőrség jelentése: „Csendőrszakasz. Balassagyarmat. Tegnap Salgótarjánban este 2/4 8 óra tájban a függetlenségi pártnak bevonulása alkalmával tüntető 3000-4000 főnyi tömeg a főutcán több üzlet ablakát, 3 szálloda összes ablakait és a berendezési tárgyakat mind összetörték, eddig meg nem állapított kárértékben. A tüntetés a kirendelt katonaság megérkezése után volt megszüntethető. Csendőrőrmester." Az utcákon a katonaság járorözöt egész nap feltűzött szuronnyal, „mint valódi ostrom idején" -jegyzi meg a Salgótarjáni Lapok. Tilos volt a gyűlésezés és csoportosulás. Délelőtt 11 órakor a városháza tanácstermében főszolgabírói engedéllyel összegyűltek a károsultak. Jelen volt Szecsey Ernő szolgabíró is. „Buchwalder Zsigmond nyitotta meg a gyűlést, ki rámutatva a tegnapi történtekre, a felháborító eset hatása alatt megtámadta a hatóság intézkedéseit és ama véleményének adott kifejezést, hogy itt vagy vétkes gondatlanság vagy kötelesség mulasztás forog fenn. A jelen volt szolgabíró a gyűlést a városháza tanácstermébe betiltotta." Erre a résztvevők többsége az izraelita hitközség tanácstermében gyűlt össze újra. Határozatot hoztak, hogy egy bizottságot választanak, mely „a lakosság panaszait magába foglaló memorandumot készít és azt egy küldöttség a belügyminiszternek fogja átnyújtani." A bizottság tagjai: Frank Dezső, Weinberger Soma, Buchwalder Zsigmond, Dörnyey Károly, Herczeg Gyula, Dr. Hertsko Adolf. Egész nap folytak a letartóztatások. „Többnyire inasok, gyerekek, asszonyok, leányok vannak elfogva, dicséretökre legyen mondva választó polgár nincs közöttük." Január 28. A reggeli gyorssal Budapestre utazott a hat bizottsági tag, hogy átadják memorandumukat a belügyminiszternek. Az időközben hozzájuk csatlakozó id. Dr. Chorin Ferenc vezette küldöttséget Sélley miniszteri tanácsos fogadta és a legszigorúbb vizsgálat megindítását ígérte. Délelőtt Salgótarjánba érkezett Nagy Mihály alispán „és legnagyobb sajnálkozását fejezte ki a történtek felett." Megjelentek az első nyilatkozatok, melyek visszautasították és megtorló lépéseket helyeznek kilátásba azok ellen, akik azt állítják, hogy a nyilatkozó(k) a zavargások vezetője vagy értelmi szerzője volt. A letartóztatottak száma meghaladta a százat. „Az elfogottak közt olyanok is vannak, kiket a puszta besúgás alapján fogtak el és kikről alig tehető fel, hogy lázítottak volna" - írja a helyi sajtó. Január 29. A királyi ügyész Salgótarjánba érkezik, hogy tájékozódjon az eseményekről és a nyomozás állásáról. Salgótarjáni Lapok kérése: „Bocsánatot kérünk igen tisztelt olvasóinktól, hogy lapunk a kellő időben meg nem jelent, de a városunkban romboló erőszak nagy mértékben nyomdánkat is sújtotta és így technikai okból lapunk csak most jelenhetett meg." (Az újságot Boros Ignác nyomdájában nyomták.) Január 31. Salgótarján képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. Tárgyak: „1. A jegyzőkönyv hitelesítésére két képviselő felkérése. 2. A f. év január hó 26-án Füleken tartott országgyűlési képviselő választás alkalmával Salgótarjánban történt zavargások folytán veszélyeztetett polgárok élet és vagyon biztonságának megóvása czéljából szükségessé vált intézkedések megtétele." Az indítványt Frank Dezső képviselő terjesztette elő, melyben az eseményekre utalva megállapította: „nem volt elégséges fegyveres erő, amely minket ezen csőcselék támadásaitól megoltalmazott volna. Ha tehát oltalmunkra ilyen nem létezik, magunknak kell teremteni egy véderőt." Ezért javasolja olyan határozat hozatalát, mely „Salgótarjánban a polgárok vagyona és életbiztonságára állandó katonaságnak helyőrségkénti alkalmazását kérelmezi és illetékes helyen azt kieszközöli." " Február 3. „A beállt zavargások miatt az ide helyezett katonaság egy részét a polgári fiúiskolába szállásolta el a község, e miatt ott az előadások e hó 3-áig szüneteltek." Febroár 8. Salgótarján képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. Többek között: „Olvastatott: járási főszolgabírói hivatalnak az országgyűlés képviselő választás alkalmával történt rendzavarásokból kifolyólag előállítottak illetőségi helyének megállapítása tárgyában kiadott 159/1905. kih. számú rendelete." A felsorolt 84 férfi közül a képviselőtestület 26-ot ismer el salgótarjáni illetőségűnek. Ezen alkalommal Weinberger Soma községi képviselő kérdést intézett a községi elöljárósághoz, hogy „az alkalmazott rendőrök szolgálataik teljesítésére nézve időközönként ki vannak-e oktatva, s egyáltalán figyelmeztetnek-e arra, hogy első és legfőbb kötelességük a polgárság személy és vagyoni biztonságának megóvása." Az elöljáróság igennel válaszol erre, de a közgyűlés úgy dönt, hogy „a kioktatást újabban és ismételten is eszközölje", valamint „a rendőrségi szabályzatot más városok mintájára alakítsa át, s az átdolgozott tervezetet terjessze a közgyűlés elé." Február 10. „Szomorú farsang. A Salgótarjánban lefolyt zavargások okozták azt, hogy az idén roppant szomorú farsangunk van, miután a főszolgabírói hivatal a tüntetésekre való tekintetből a mulatságok megtartását nem engedélyezi. Búsulnak is ám ezen a vendéglősök, de talán még annál jobban városunk fiatalsága és a Rudi banda." Február 15-16. Újabb nyomozás eredményeként két letartóztatás és tizenegy feljelentés történt. (Utóbbiak között egy nő is van; a felsorolt nevek között három egyezik csak meg a korábbi illetőségi