Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: „Fekete Csütörtök”

helyre vonatkozó névsorban szereplőkkel.) „A nyomozás közben illetéktelen beavatkozás történt, de erélyes csendőrségünk a fogadatlan prókátorságot visszautasította." Egy hét múlva „Cáfolat" címmel jelent meg egy hír: A fogadatlan prókátor megnevezés alatt a rendőrséget értették , - jólehet a fogadatlan prókátornak feltüntetett rendőrségünk másnap elégtételt szerzett magának - mégis, miután arról illetékes helyen meggyőződést szereztünk, rendőrségünk élén Egry rendőrbiz-tossal igen is nagy buzgalmat fejtett ki a tettesek kézrekerítése körül." Február 22. A délutáni órákban a katonaság elhagyta Salgótarjánt és a közbiztonság őrzését 14 csendőr vette át. Február 26. „Salgótarján nagyközség rendőrsége a közös pénztárának alapjajavára ... a „Vadász szálloda" összes helyiségében tekintetes Hricsovszky András községi bíró úr védnöksége mellett Bódi Rudi zenekarának közreműködésével zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti díj: személyjegy 1 korona, családjegy 3 korona. Kezdete este 8 óra."

15 Március 9. Salgótarján képviselőtestületének rendes közgyűlése. Többek között: „Olvastatott: Weisz M. Dávid és Polacsek Ignácz s.tarjání lakosok a f. év január hó 26-án volt képviselő választás alkalmával történt zavargások által nékik okozta tetemes károkért kárpótlás engedélyezés iránti kérvényük." A határozat 300300 korona segélyről szól, melyet a községi pénztári számadás előre nem látható költségek című rovatában kell elszámolni. (Weisz a Vadász, Polacsek pedig a Pannónia tulajdonosa.) Ugyanezen a közgyűlésen Gerő Nándor községi képviselő két bejelentést tett. Egyik szerint a rendőrség új szabályrendelete ügyében tájékozódott és kiderült, hogy Szatmár, Nagybecskerek, Kikinda és Zenta városok is hasonlóan meg akarják újítani szabályzatukat. Javasolta, hogy kérjék meg a városok rendelettervezetét és használják fel a salgótarjáni öszszeállításánál. Másik felszólalásában intézkedést kért a csendőrség jelenlegi számának megtartására, mert „tudomása szerint a salgótarjáni csendőr őrsnél elhelyezett legénységi létszámot ismét a régi számra szállítják le, vagy tán (sic!) már le is szállították". Annál is indokoltabbnak tartja a 40 csendőr jelenlétét, mert „az itteni és közelvidéki állapotok mellett könnyen megtörténhetik a múltban történtekhez hasonló azon eset, hogy még a katonaság a rend helyreállítása végett kirendeltetik és ide tényleg megérkezik, addig a polgárok személy és vagyoni biztonsága nem lesz kellőleg megóvható." A közgyűlés határozata szerint ezen ügyben Jónásch Antal, Gerő Nándor, a községi bíró és főjegyzőből álló bizottság járjon el a megyei fő- és alispánnál. Ha ez eredménytelen, menjenek a belügyminiszterhez. Április 15. Salgótarján képviselőtestületének rendkívüli közgyűlése. Ismertették a belügyminiszter rendeletét, miszerint a nagyközségben 16 csendőrnek mindig készenlétben kell állnia. Ugyanekkor azt is elhatározta a közgyűlés, hogy más városokhoz hasonlóan kérvényt ad be a községi rendőrség csendőrséggel való helyettesítésére. Szeptember 24. Az újonnan megjelenő Salgótarjáni Hírlap „Katonaság kell!" címmel vezércikket közöl a felelős szerkesztő, Rosenberg Miksa tollából. Utalva a január 31-i képviselőtestületi gyűlés határozatára, követeli: „vagy tessék nyilatkozni, hogy végleg elejtették, vagy tessék garanciát nyújtani, hogy megvalósításán dolgoznak, s teremtsenek katonaságot nekünk. Ha elejtették, végleg félretették, akkor tartoznak nekünk az urak annyival, hogy hallgatásukat megindokolják; ha nem ejtették el, tessék bennünket megnyugtatni, hogy a terv közéig a megvalósulás felé." November 7. A balassagyarmati királyi törvényszék mint büntető bíróság tárgyalta a január 26-i salgótarjáni zavargások vádlottainak ügyét. A vád „magánosok elleni erőszak vétsége", illetve egyegy esetben emellett lopás és orgazdaság. A tanúk - Salgótarján tekintélyes polgárai - „mindannyian csak annyit tudtak, hogy a vandalizmus megtörtént, de a résztvevőket nem ismerték fel s fenntartották a rendőri nyomozás során tett nemleges vallomásaikat." A 35 vádlott többségét 5 naptól 3 hónapig terjedő elzárással büntették, hat személy ellen pedig újabb köröző levelet bocsátottak ki. Az elitéltek közül 6 férfi, a többi nő. 1906. január 26. Salgótarján községi tisztviselőinek választása minden rendzavarás nélkül lezajlott. A Salgótarjáni Lapok emlékeztetett az egy évvel korábbi eseményekre: "máig is látszanak még nyomai az akkori éjszakának a Pannónia és a Vadász szállodában. A kedélyek lecsillapultak, csend és egyetértés uralkodik most nálunk. Ments meg isten minket egy másik ilyen napról." „Nem igaz, hogy e hó 26-án lesz Salgótarján legcsendesebb napja" Az idézet a Salgótarjáni Lapok 1905. január 22-én megjelent számában található a Nem igaz című rovatban. Ebben sok olyan megállapítást közölnek, amely sejtéseken alapul, a szóbeszéd és valóság határán van, vagy esetleg más formában becsületsértésnek minősülne. Az iménti mondat azonban 14