Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Történelem - Cs. Sebestyén Kálmán: „Fekete Csütörtök”

lennie. A kornak irányzata, szelleme ma már túlcsapong mindenen" - tudósít beszédéről a Losoncz és Vidéke. A losonci búcsúztatón „tette meg azt a kijelentést, hogy megmásíthatatlan szándéka a politika színteréről visszavonulni, ahol a közeljövőben nincs szándéka semmiféle szerepet betölteni". A lemondás elfogadását és az új főispán, gróf Brechtold Arthur kinevezését a november 28-i rendkívüli közgyűlésen tudatták a törvényhatóság tagjaival. A reakció: elutasítás. A határozatban azzal indokolják ezt, hogy az uralkodó ténykedéséért a politikai felelősséget az alkotmányos kormánynak kell vállalni ellenjegyzés formájában. Viszont a kormány nem alkotmányos alapon áll, ezért az uralkodói leiratot is ellenjegyzés nélkülinek kell tekinteni, tehát a törvényhatósági bizottságot nem kötelezi. Ezért megtiltják minden tisztviselőnek, hogy a beiktatás előkészítésében részt vegyen, a főispáni hivatalt és lakást pedig lepecsételtetik. December 13-án gróf Brechtold 80 csendőr kíséretében megjelent a vármegyeházán, feltörte a közgyűlési termet és ott letette az esküt. Természetesen az ellenállás megtörésére tett kísérlet még nagyobb felháborodást idézett elő. Fokozta még ezt, hogy a kormány beszüntette a megyei tisztségviselők fizetésére szolgáló dotációk folyósítását december 1-től. Az 1906. január 10-én tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a főispán ellen hivatalos hatalommal való visszaélés, magánvagyon rongálás (zárfeltörés) és magánlaksértés miatt feljelentést tesznek. Lényegében ezután az ellenállás - az ország politikai egyezkedések hullámzásával párhuzamosan - egyre inkább a belügyminisztériummal való kölcsönös üzengetések formáját öltötte. A megoldás az áprilisi koalíciós megegyezés következtében májusban következett be, amikor Prónay Mihály alsópetényi földbirtokos főispáni kinevezését követően a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy a „nagy horderejű s örvendetes fordulat" miatt feloszlatja az „alkotmányvédő 55-ös bizottság"-ot. Az események Január 4. Salgótarjánban a Vadász Szállodában tartotta alakuló ülését a füleki választókerület szabadelvű pártja. „A gyűlést Szilárdy Ödön udvari tanácsos, Horváth Bertalan, Kuhinka Géza, Kuhinka István nagybirtokosok hívták össze. A gyűlés, melyen Szilárdy Ödön elnökölt, nagy lelkesedéssel ifj. Chorin Ferencet jelölte képviselőjelöltnek. A gyűlésen nagyszámú választó közönségen kívül dr. Török Zoltán főispán, Chorin Ferenc főrendiházi tag, Wohl Rumi is jelen voltak" - tudósít a Salgótarjáni Lapok. (Wohl Rumi Adolf a szabadelvű párt egyik nógrádi alelnöke volt, s hasonló tisztséget töltött be az összehívók között említett két Kuchinka testvére, Gyula is. Horváth Bertalan a füleki választókerület szavazatszedő bizottságának elnökhelyettese, melynél a salgótarjáni polgárok is leadták voksukat.) Január 5. „Péntekről szombatra való éjjel egy pár éretlen suhanc a képviselő zászlait letépte és patakba dobálta. Derék rendőrbiztosunk a tetteseket elfogta s most a börtönben várják megérdemelt büntetésüket." (Chorin zászlóiról van szó) Január 15. A törvényhatósági bizottság közgyűlése kijelölte a választási bizottságokat. A füleki választókerületben Fülek székhellyel a következőként állt össze ez: választási rendes elnök: Szilárdy Ödön; helyettes: Pock Jenő; rendes jegyző: Pap János; helyettes jegyző: Tininszky Antal; szavazatszedő küldöttségi elnök: Kund Jenő; helyettese: Horváth Bertalan; küldöttségi jegyző: Szlovák István; helyettese: Zeleznik Gyula. (Közli a teljes listát a megyében akkor megjelenő három hetilap: a Nógrádi Lapok és Honti Híradó, a Losoncz és Vidéke, a Salgótarjáni Lapok, valamint a Nógrádvármegye Hivatalos Lapja január 19-i 3. száma) Január 18. Saly Endre szociáldemokrata képviselőjelölt nem kap engedélyt sem a Füleken, sem a másnap a salgótarjáni Vadász Szállóban tervezett választási gyűlésének megtartására. Egry Gyula szolgabíró hibás bejelentéssel indokolta az elutasítást. Saly Endre a belügyminiszternél tiltakozott, de intézkedés nem történt. Január 20. „E hó 20-án du. 3 órakor Losoncra való utaztában Kossuth Ferencz és gróf Zichy Jenő az állomásnál kiszálltak. Ott őket nagy lelkesült néptömeg várta és a helybeli függetlenségiek nevében Tóth Gyula üdvözölte. Kossuth Ferencz röviden válaszolt és ismét nagyobb deputáció Losoncra is elkísérte." Január 26. Reggel 7 óra körül „a szabadelvű választók a Vadász szállodánál gyülekeztek. Tömérdek asszony, leány, inas gyűlt össze és abcúgolták a választókat, sőt hógolyókkal dobálták. Mikor a különvonat a választókért a Vadász szálloda elé ért és a választók felszálltak, dacára annak, hogy négy csendőr és a hatósági közeg is kint álltak, a sínek mellett kőzápor zúdult a vonatra és többen könnyen meg is sebesültek". Kora délután a hatóság intézkedett a kocsmák és üzletek bezárásáról. 11