Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XIX. (1994)

Tanulmányok - Művészettörténet - Peák Ildikó: „Profán mítoszvágy”

Fürdőző leány 1922, tus A bécsi és budapesti múzeumokat szorgalmasan látogató fiatal Derkovits valószínűleg találkozott ebben a szellemben fogant alkotásokkal, de jóval inkább hatottak rá azok a tendenciák, melyek a kortárs magyar művészetben jelentkeztek. Hazánkban a Cézanne által megteremtett új irány legkövetkezetesebb képviselői a Nyolcak voltak, akik közé Derkovits mestere, Kernstok Károly is tartozott. A „gondolkodó festészetet" művelték, képeiken a monumentalitás iránti vágy ötvöződött nagyszabású utópisztikus elképzelésekkel. Ezek legkristályosabban az aktos csoportképek műfajában érvényesülte, itt jelentkezett leginkább az emelkedett idealizmus, mely műveik sajátja. A képi megoldáshoz a Nyolcak a szecesszió szimbólumrendszerét hívták segítségül, felhasználva Cézanne kompozíciós elveit és a reneszánsz freskók (elsősorban Michelangelo és Luca Signoreili alkotásai) formavilágát. Ennek az utópisztikus, monumentális művészetnek legjellemzőbb alkotásai Pór Bertalan Hegyibeszéd (1911) és Vágyódás tiszta szerele Tire (1911) című nagyméretű aktkompozíciói, illetve Kernstok Károly Lovasok a tengerparton (1910) című festménye. Derkovits Gyula általunk vizsgálandó korai műveiről szólva általánosságban elmondhatjuk, hogy klaszszicizáló hangvétel jellemzi ezeket az alkotásokat. A művész fő törekvése ember és természet panteisztikus egységének megjelenítése, egyfajta távoli boldogság iránti elvont vágyakozás érzékeltetése. Ugyanakkor, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ezek a képek még számos esetben nem mentesek bizonyos formai és technikai bizonytalanságtól - egy pályakezdő, fiatal művész útkeresését mutatják. Az alkalmazott technikától függően is Derkovits e művein kétféle képi megoldással él. A tusrajzokon, a két ide sorolható vízfestményen a cézanne-i hagyományokat követi. Egységes felületek, monumentalitásra való törekvés jellemzik e lapokat. A figurák súlyosak, tömbszerűek, az arcvonásokat, egyéniségre utaló jegyeket - mint lényegtelent - kevéssé érzékelteti a művész. A háttér gyakran jelzet108