Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Irodalomtörténet - Kovács Anna: „Elvem: élet és literatura”

ból származó pénze még maradék kamatjából a visszaútban Budán és Pesten egy sereg görög és római klasszikust vásárolt meg. Rozsnyóra visszaérkezve már készen várta levéltárosi helye a püspöki hivatalnál, de itt mindössze kilenc hónapot töltött, „mindig egy zöld faluba kívánkozva". Elvágyódásának valószínű oka az volt, hogy szeretett volna a túlzott kötelmektől megszabadulni, új életet kezdeni olyan pályán, ahol az irodalommal többet foglalkozhat. A felkínált, készen kapott szerep egyéni elképzeléseivel nem találkozott, és megoldásként a rozsnyói környezettől távolibb függetlenebb pálya kínálkozott, amelyen - s ekkor még feltétlenül bízott benne - irodalmi terveit megvalósítja. Kazinczy káplánja Szabó István 1827. március 3-án Karancskeszibe került káplánnak, majd ezt követően is itt a Felvidéken, különböző nógrádi és gömöri apró falvakban látta el lelkészi feladatát. Keszi után 1834. december 22-én Ozsgyánba, onnan 1837. június 18-án Guszonára került, majd 1842-ben a Fülekhez közeli Pilisen plébános lett. Ez az időszak együttesen minősíthető Szabó István pályáján. Nyugodtan, a megszokott rendben és előírt kötelmek között teltek a falusi lelkész napjai. Л látszatra csendes, nyugodt, eseménytelen mindennapok azonban lázas alkotótevékenységet takartak, s gazdag eredményeket, jelentős műveket hoztak. A pályaszakasz első állomásán a Karancskesziben eltöltött éveket önéletírásában élete fénypontjának nevezte: „Hiszen a papi teendők leginkább élvezetet nyújtanak, míg káplányok vagyunk. Tanítani egyházban, iskolában, az oltárnál oly szolgálatot tenni s betegeket látogatni, kereszténnyé avatni a kétkedőket, temetni a halottakat, imádkozni: mi van ezekben nehéz vagy alkalmatlan, ha az ember nem frivol." E szívesen vállalt feladatok mellett Szabó István teljesen „a classzikusoknak élt", nagy szorgalommal látott hozzá az irodalom szolgálatához, mihez Kesziben megkapta végre a kellő biztatást is. 1831. június 18-án levele érkezett a közeli Lapujtőről, mely „Tisztelendő Szabó István Úrnak Kazinczy Ferenc baráti üdvözletét mondja."

7 Kazinczy Ferenc barátja Mocsáry Antal házában vendégeskedett ekkor abban a faluban, amit szeretett inkább Bocsámak nevezni: „A hely - jegyezte le utazása kapcsán - Karancs lábainál egy szomorú völgyben fekszik. Mi kiesebb táj lakosai ide nehezen szokhatnánk. De a lelkek társaságában semmi táj nem kietlen. S ki hitte volna, hogy itt valaki görög nyelven olvassa az antológiát s a Meleáger virágait magyar földre ülteti által. - Hova is tévedtetek ide görög lélek szép mívei? - ezt kiálthatnám fel Molière ismert szavai után.. Szent-Királyi Szabó István káplán Karancskesziben, Ludány és Bocsár közt, fordítja őket."

8 Kazinczy Ferenc, hogy Szabó Istvánt személyesen is megismerhesse, arra kérte látogasson át Mocsáryékhoz, ahol éppen Szemere Pál is vendégeskedett: „hozza el magával dolgozásait, mit görögből fordíta - írta fenti levelében Kazinczy - örömmel fogom meglátni azt a derék ifjat, aki teszi amit minden Papnak illenék, de amit kevés Pap tesz."

9 Találkozásukat Szabó István is megörökítette, így tudjuk, hogy Kazinczy végignézte görögből magyarra fordított epigrammáit, aztán leirattá vele Simonides sírversét a thermopylaei hősökről eredetiben, végül pedig azt tanácsolta, hogy ha valamit meg akar jelentetni Szentmiklóssy Alajoshoz - a szintén Nógrádban élő országos hírű epigramma íróhoz - forduljon.

10 A 19. század első felében Nógrád szellemi műhelyei sorában - többek között pl. Cserhátsurányban a Sréterek politizáló társasága, Vanyarcon Veress Pálné a nevelésügy kérdéseit vitató összejövetelei, vagy a Kubinyiak videfalvi régészeti gyűjteménye mellett - ott kell tehát látnunk Mocsáry Antal lapujtői kúriája irodalomszervező jelentőségét. Mocsáry Antal baráti társaságának lelki, szellemi közege meghatározó szereppel bírt Szabó István induló pályáján, a magyar irodalom vezérlő tekintélyétől kapva biztatást. Kazinczy Ferenc legutolsó levelében (melyet halála előtt 1831. augusztus 20-án Széphalomról küldött Mocsáry Antalnak) is említést tett Szabó Istvánról: „élj szerencsésen édes barátom, te és házad népei, a tiszt, esperes Úr és nagyérdemű káplánja."

11 A széphalmi mester irodalmi nézeteinek, eszményének ifjú megvalósítóját, követőjét láthatta és értékelhette Szabó Istvánban. Pályakezdésére valóban hatással volt a Kazinczy és köre által képviselt irodalmi irány, ám munkásságának zöme és java már egy új irodalmi eszmény jegyében bontakozott ki és teljesedett be. 211