Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)
Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig
A fellebezés után 1903-ig semmi sem történt. 1903-ban a községi bíró telekvásárlási tervét terjeszti elő iskolaépítés céljára. Idézem: „Tekintve a községben lévő tankötelesek nagy számát, a jelenleg fennálló, s egy tantermet magában foglaló iskolaépület kicsinységénél fogva egymagában nem elegendő, ezért kéri a képviselő testületet -, hogy egy iskolaépületnek teljesen megfelelő beltelket nézzen ki." 50 Ugyan ezen a képviselőtestületi ülésen a bíró nemtetszéséést fejezi ki egy másik megyebizottsági határozat ellen, amellyen felszólítják a községet „gazdasági iskola felállítására." A nemtetszés okát így indokolja a bíró. „A község anyagi helyzete nem engedi meg az ismétlő iskola felállításának terhét, ... s különösen is a tanulói létszám (kevés) levonva a tanyai és pusztai lakosokat, valamint a cigányokat, csak 37 tanköteles lenne." A kifogása így folytatódik: „Nincs tanterem. A gyakorlókertként használható alkalmas földterületet a legnagyobb áldozatok árán sem lehet megszerezni, a talaj gyümölcstermelésére alkalmatlan,"- Végezetül, ha másként a problémát megoldani nem lehet, felajánlják a megyének, hogy vegyék állami kezelésbe az iskolát. 51 Amennyire húzódik a falu képviselőtestülete az iskolabővítéstől, annyira megértő lenne a csendőrőrs Nagybátonyba helyezésével kapcsolatban. A csendőrőrs ekkor még a Nagybátonnyal körjegyzőségben lévő Maconkán volt. Az őrs felállításához két képviselőtestületi tag is hozzájárult volna épülettel. Az ajánlatot dr. Solymossy Jenő képviselője, és Szvicsek Vendel teszik. 52 1904. szeptember 18-án a képviselőtestület a következő határozatot hozza: „Az iskola túltömöttsége, s a tankötelesek megszaporodása miatt egy másik iskola felépítése már elodázhatatlan", - ezért a testület egyhangúan megszavazza az iskolaépítés céljára 2000 koronát a közmunka alapból, a tűzoltó alapból 819 korona 74 fillért., és a 700 korona regálé kötvényt teljes egészében kérik felszabadítani iskolaépítés céljára. A hiteleket a község 10 év alatt pótadó formájába szedné be, és törlesztene. 53 Az iskola azonban még 1905. augusztusában sem készült el. Kovács Károly plébános képviselőtestületi tag és iskolaszéki elnök a következőket mondta a képviselőtestületnek: „A második osztály és az új tanítólak felépítésére a szükséges fedezet nem volt meg, így az iskola elkészítése tovanyúlik." 54 Szerencsére nem sokáig tartott már az az áldatlan állapot. A község, illetve az iskolafenntartó a második tanítói állás megszervezéséhez „700 korona államsegély megadását" kérvényezte a vallás- és közoktatási minisztertől. A segélyt az iskola megkapta. Az új tanító neve Kapitány Irma. 55 Közben a nem kevés gonddal, és kevéske vagyonnal rendelkező képviselőtestületet szinte sokkszerűen éri a megyei közigazgatási bizottság ujbéli felszólítása, hogy szervezze meg a község az ismétlő iskolát. A felszólításra a község vezető testülete 1906 június 6-án az alábbiak szerint reagált: „Miután Nagybátony község lakosai kizárólag csak kisebb (!) mezőgazdasággal foglalkoznak, szőlőműveléssel és kertészettel egyáltalán nem, mert a határai és beltelkei erre nem alkalmasak, de még a kalászos növények termesztése első életfentattási lévén, szántóföldjéből szőlészetre egy darabot sem vonhat el, kis kertjüket pedig csakis saját szükségleteikre ültethetik be konyhakerti növényekkel: állattenyésztés pedig nem űzhető legelő hiányában." Mindezekből a testület az alábbi konklúziót vonja le: „Szaktanítóval bíró ismétlő gazdasági iskola szervezésére - a község - nem reflektál." Ezt a megállapítást a következőkkel támasztja alá a képviselőtestület: „Tanköteles lenne 77, ebből pusztai lakó 24, cigány 7, helybéli így csak 36, - kinek külön szakoktatás, gazdasági ismétlő iskola felállítása szükségtelen." 56 Természetesen a gazdasági iskola elleni érvként hozzák fel azt a végül is 8000 koronás tartozást, mely 23 évre lekötötte a község anyagi erejét. 57 A pótadótól pedig még a nagybirtok is igyekszik menekülni. Erre egy példa: Az Almássy család képviselője a következő kéréssel fordul a községi képviselőtestülethez: „Az Almássy családot terhelő a község költségvetésébe felvett iskolai és egyházi járandóságukat - a képviselőtestület - a költségvetésből törölje." A képviselőtestület válasza: „Már 40 éve így van. A nagybirtok pusztáján lakó nagyszámú cselédség gyermekei igénybe veszik azokat az elemi iskolákat, amelynek segélyezéséhez nem akar hozzájárulni.'' 5 * A pénztelenségnek tudható be az a tény is, hogy 1912-ben az egri egyházmegyei királyi tanfelügyelő „megkeresésére" a nagybátonyi IV-VI. osztályosok tantermének bővítésére tett javaslattal „bár tisztelettel viseltetnek" de a „fizetésképtelenségre" hivatkozva tisztelettel bár, de elutasítják. 59 Ezek után nézzük meg, hogy milyen volt a tanítók helyzete. Az iskolában 1903 és 1921 között 1906-tól két tanteremben két tanító tanított. Az iskola jellege szerint katolikus elemi népiskola volt. Az iskola vezetője mindvégig Szabó József kántortanító, beosztottja volt 1917-ig Kapitány Irma, majd 1918-tól Blanár Irén. Az iskola személyi állományából fakadóan is két félnapos délelőtt, délután hosszabb délkörüli szünettel egésznapohs iskolaként működött, I-IJJ. 191
