Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XVIII. (1993)

Tanulmányok - Történelem - Szomszéd András: Nagybátony alsófokú népoktatásának vázlatos története a 18. századtól az államosításig

illetve IV-IV. osztályok összevonásával két tanulócsoporttal. Az összevont osztályok létszáma mindenkor meghaladta a tanulócsoportonkénti 80 főt. Ehhez jött még az ismétlősök létszáma. Állításunk bizonyítására álljon itt egy pár év statisztikája. A nagybátonyi elemi népiskola tankötelezettjei és tanítói 1905-1918 között Úv Tanító mindennapos ism. ossz. Tanító mindennapos ism. ossz. 1905 Szabó József Kapitány Irma rv-vi. 101 101 1-Ш. 96 64 159 1911 Szabó J. Kapitány Irma rv-vi. 64 24 88 1-Ш. 80 28 108 1916 Szabó J. Kapitány Irma rv-vi. 71 33 104 1-Ш. 125 26 151 1918 Szabó J. BlanárIrén rv-vi. 56 13 73 1-Ш. 132 28 160 Ha az iskolába járó tanulók számát nézzük, akkor kiemelkedő évnek számít az 1905-ös év 260 tanulóval, és az 1916-os év 259 tanulóval. Mindkét év az akkor már elkezdődő bányászattal van kapcsolatban, a bányatársulat csak az 1920 év elején építteti meg a szoropataki és a Mária-tárói társulati iskolaját. 60 A táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy a beosztottak osztálylétszáma, illetve az általuk tanított gyermekek száma lényegesen magasabb. Ez a magas osztálylétszám csak nehezítette az alsó évfolyamokban az írás olvasás, később a számolás és a fogalmazási készség illetve jártasság elsajátítását. Szabó József helyzete sem volt irigylésre méltó, hisz a magasabb illetve felsőbb osztályokban lényegesen több volt a tanítandó tantárgyak száma, lényegesebben több felkészülést követelt Szabó Józsefnek a tanítás mellett még el kellett látnia egyházi teendőit is. A zsúfoltságon segítendő a nagybátonyi katolikus elemi népiskolában megszervezik 1921-ben a harmadik tanítói állást. Erről a tényről a képviselőtestület jegyzőkönyvében az alábbiakat olvashatjuk: „A szükség hatása alatt elhatározta (a testület) a harmadik rendes tanítói állást. Az állás megszervezéséért a község 100 koronás fizetési hozzájárulással, és évi 240 koronás lakás-hozzájárulással." "

1 A nagybátonyi római katolikus népiskola vázlatos története 1922-1948-ig Az elsővilágháború után Magyarország számára egyre nagyobb szükség volt a szénre. A történelmi Magyarország a határrevizió következtében területének és nyersanyagkészletének nagyrészét elveszítette. Felértéklődött a később Nógrádi-medencének nevezett terület alatt lévő kisebb kalóriájú széntelepek szene. A bányászkodás az SKB Rt. és a Nagybátony Újlak Rt. révén a Mátra északi részére tevődött át. A szénbányászat hatásaként Nagybátony lakossága rohamosan növekedett. A falu lakossága 1900-ban 1193 fi 1920-ban 2147 fő, 1930-ban pedig 2733 fő.

62 Az újonnan jöttek egyrésze bányatelepeken lakott - s am már említettük ott a bánya a tankötelesek számára társulati iskolákat létesített. Ennek ellenére a fali m működő római katolikus népiskola tantermeinek, és tanszemélyzetének gyarapítása is szükségessé ált. 1921-ben a nemzetgyűlés elfogadja z 1921: XXX. törvénycikket az iskolázási kötelezettségről (6 évig elemi népiskolaai, 3 éven át népiskc ai továbbképző oktatásban kell részt vennie a tankötelesnek). Ez a törvény is indokolja Nagybátonyban a tanterembővítést, és az új tanerő beállítását."

63 Szabó József kántortanító már 1920-ban igazgatói címet kapott. A nagybátonyi iskolában 1921-ben személyiváltozás tőrtént. Blanár Попа lemondott állásáról, helyébe Lapsánszky Ilona jött, a rövid ideig itt tanító Kovácsik Margit kisegítő tanítót Szarvasra helyezte a kultuszminisztérium.

64 Ugyancsak Nagybátonyba került Kádár László középiskolai énektanár 1923. június 24-től, akit az iskolaszék egyhangúlag kántortanítónak választott meg. Előzőleg több éven át Maconkán tanított.

65 Szabó József igazgató-kántortanító, aki egy emberöltőn át lámpása volt a településnek, 1923-ban 45 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. További személyiváltozás következtében az iskolaszék a harmadik tanítói állásra megválasztotta Bugán Ignác tanítót, a kántori állást pedig Szabó István tanítóval töltötték 192